Hivatalosan, még Romániában is (bár egy tyúklépéssel legalább általában le vagyunk maradva a világtól) több mint egy éve tart a COVID-járvány és világválság. Hogy az mekkora károkat okozott, anyagiakban, ma még fel sem mérhető, csak (hihető) becslések vannak rá. Meg az, hogy van ország a világon – Kínáról beszélek –, amelyik „jól jött ki”, nyereséggel ebből a tébolyból.
Meg van egy név is, azelőtt nagyjából ismeretlen: egy magyar származású, de (természetesen?) Nyugaton dolgozó kutató – név szerint Karikó Katalin –, akinek nagyon sokat köszönhet a világ. Március 15-én, a nemzet ünnepén Széchenyi-díjjal köszönte meg Magyarország kivételes hozzájárulását a borzalmas járvány leküzdéséhez. A koronavírus-világjárvány leküzdéséhez az első, klinikailag is bizonyítottan hatásos ellenszer kidolgozásával hozzájáruló, korszakalkotó munkája elismeréseként.
Egy jó éve még alig, vagy egyáltalán nem ismertük a nevét, amelyet egy ideje az orvosi Nobel-díj várományosai között emlegetnek.
De mit is „követett el” Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója? (Információim a Csontos Kata, femkafe-hu exkluzív interjújából, meg az előzőleg olvasottakból származnak.).
Hatalmas háttér (laborok, tárgyi és pénzügyi eszközök stb.) birtokában – nyilván egy kutatócsoporttal együtt, ma már a tudományban alig-alig vannak csupán egyéni teljesítmények, minden felfedezés mögött egy „team” (csapat, csoport) áll – megalapozott egy elméletet. Ha jól értelmezem: egy olyan alapkutatást végeztek el, amelyre támaszkodva a világ legnevesebb gyógyszergyártói mondhatni tüneményes gyorsasággal (nem egészen egy évre a járvány kitörése után) életképes vakcinákat tudtak kidolgozni, holott ez a munka normális körülmények között évekig tartana.
Karikó Katalin most arról nyilatkozott, Széchenyi-díjjal történt kitüntetése kapcsán, hogy meddig is tarthat a COVID-járvány.
Előtte számlálhatatlanul sokan (szakemberek – az utca emberének véleményét tudományos ügyben talán nem igazán érdemes figyelembe venni) megnyilvánultak ez ügyben.
De ne feszítsem túl a kedves olvasó idegeit: Karikó Katalin szerint a járvány Amerikában nyárra, hazánkban, Európában, a világ többi részén pedig a nyár végére szorulhat vissza.
Most március közepén túl, áprilistól nem messze járunk. „Január, február, itt a nyár”, rémlik vissza ifjúkori olvasmányomból (ha nem tévedek, Móricz-novellából) a népi mondás.
Még csak néhány hónapot kell kivárnunk, átvészelnünk, s túl leszünk a világ eddigi, talán legborzalmasabb járványán, ha igaz, amit az egykori magyar honfitárs, egy kivételes tudományos elme mond.
Neki, meg magunknak, az egész emberiségnek szorítok, hogy igaza legyen.
