Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. április 12., 01.25

Nincs tisztelet

Írta: Bognár Tünde
2021. április 06., 18.33 Kedd / Arad

Nagypénteken történt, hogy a Hegyalja térről hazafele villamossal menve egy olyan jelenet zajlott le az orrom előtt, melyre nem tudtam, hogyan is kellene reagálnom. Gyanítom, más sem tudta volna.

Miután felszálltam a villamosra, szokásomtól eltérően nem a villamos végében álltam meg, hanem leültem a villamos közepe táján lévő egyik székre. A két előttem lévő széken egy-egy nő foglalt helyet, azok előtt pedig egy fiatal férfi, aki dühös szemmel méregette a mellettünk lévő sorban helyet foglaló idős bácsit. A bácsika láthatóan beteges volt. A gyufát a fiatal férfinál az húzta ki, hogy az apóka az álla alatt hordta a maszkot, nem a száját és az orrát takarta el vele. A férfi nem bírta sokáig, rászólt az idős emberre, hogy viselje helyesen a maszkot, de az rá sem hederített. Rögtön az futott át az agyamon, hogy az apóka vagy teszi a süketet, vagy tényleg nagyot hall, mert sem a második, sem a harmadik felszólításra nem reagált. A férfi türelmét vesztve felállt, és az öreg mellé állva kicsit hangosabban, viszont annál modortalanabbul szólította fel, hogy húzza az orrára a maszkot. Az öreg ekkor, kissé hörögve azt mondta, hogy nem kap levegőt a maszkban.

A férfinél ekkor szakadt el az utolsó cérnaszál, ráförmedt az idős emberre, hogy ha nem tetszik neki maszkot viselni, ne szálljon villamosra, illetve ha nem viseli a továbbiakban sem helyesen a maszkot, ő szállítja le a villamosról. Persze ezt nem ennyire választékosan mondta, de szavait nem tűrné a nyomdafesték. A bácsi nem reagált a felszólításra. Nekem pedig egyből az futott át az agyamon, hogy szegény öreg, ha a villamosban ülve nem kap levegőt a maszkban, meglehet egy betegség miatt, majd pont a maszkban való gyalogtúra fog segíteni tüdőpanaszain. A férfi végképp megelégelte a bácsi „makacsságát”, karjánál fogva elkezdte kiráncigálni az öreget a székből. Utóbbi ekkor megijedt, és felhúzta a szájára az addig tokatakaróként használt maszkot, de a fiatal férfi dühödt tekintetéből látszott, hogy még mindig nem elégedett az eredménnyel.

A bácsi a Vörös Ökörnél szállt le. A villamoson lévők egyike sem kelt a bácsi védelmére. Mindenki néma csendben nézte, ahogy a fiatal férfi nyilvánosan meghurcol egy idős embert, mert a többi utas nem tudta, ki mellé álljon. A szabályszegő idős bácsi hibázott, de ez még nem lenne ok arra, hogy fizikai erőt alkalmazzon valaki ellene. Ugyanakkor, ha az a fiatal férfi valóban annyira be volt gyulladva, hogy az öreg megfertőzi a vírussal, tartotta volna meg a kellő távolságot tőle. Olyan nehéz arrébb menni, mikor jóformán üres a villamos? Vagy szólni a villamosvezetőnek, hogy az egyik utas nem tartja be a rendeletet? Talán a villamosvezető illedelmesebben járt volna el ebben az esetben.

Itt tartunk. Olyannyira félnek az emberek a koronavírustól, hogy képesek időseket ráncigálni, esetleg akár letaszigálni a közszállítási járművekről. Ki kérjen bocsánatot? Az öreg, mert még él, még ha beteges is, vagy az ifjú bunkó, aki nem tudja sem tisztelni az idősebb korosztályt, sem konfliktusmentesen kezelni egy kényesebb helyzetet?

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu