Nyáron készül a legtöbb torta

Július 25-én született a legtöbb gyerek Magyarországon az utóbbi fél évszázadban a budapesti Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A statisztika fölöttébb különleges, ugyanis napokra lebontva mutatja be az anyaország születési mérlegét 1970. január elsejétől 2020. december 31-ig, vagyis 51 éven keresztül.

Az említett időszakban Magyarországon összesen 6,1 millió (pontosan: 6 127 176) gyerek született, fele-fele arányban a rendszerváltás előtt, illetve után. Azzal a különbséggel, hogy a rendszerváltás előtti korszak (1970–89) csak húszéves, miközben a rendszerváltás utáni (1990–2020) 31 éves! Ezen fél évszázadban júliusban született a legtöbb gyerek, szám szerint 549 ezer, a sorrendben augusztus és szeptember következik, 539, illetve 522 ezerrel. A másik véglet november, akkor született a legkevesebb gyerek, 471 ezer, illetve február, amikor 472 ezer gyerek született. Utóbbi hónap eleve hátránnyal indult, hiszen 28 napjával rövidebb a többieknél, amit még négy évente a plusz egy nap sem tud pótolni. Amúgy egyáltalán nem meglepő, hogy február 29-én született a legkevesebb gyerek Magyarországon, 1970 és 2020 között összesen 4037-en. Ellenben július 25-én összesen 18 295 gyerek született, vagyis július 25. a leggyakoribb szülinap az utolsó fél évszázadban született magyarországi lakosok körében, akkor köszöntik fel a legtöbb embert.

Ratkó-unokák a gulyás-kommunizmusban

A következő táblázat a rendszerváltás előtti évek, a kései Kádár-korszak születési helyzetét szemlélteti, nevezetesen az éves születések számát, majd minden évben azt a napot, amikor a legtöbb gyerek született, illetve azok számát: 

Amint a táblázat is mutatja, a hetvenes évek közepén látványosan megugrik a születések száma Magyarországon, akkor születtek az úgynevezett „Ratkó-unokák”. 1949-ben ugyanis Ratkó Anna, a Rákosi rendszer egészségügyi, majd népjóléti miniszter asszonya a népesedés erőltetése céljából bevezette a teljes abortusztilalmat. Ennek nyomán 1950 és 1956 között karhatalmi nyomásra megugrik a születések száma, az akkor született embereket a népnyelv Ratkó-gyerekeknek nevezi a mai napig, ugyanúgy, ahogy nálunk a hasonló okokból és hasonló módszerekkel keletkezett népes „decreței” nemzedéket. Az 1956-os forradalom nyomán Magyarországon törölték az abortusztilalmat, annak eredményeként 1959 és 1973 között az elvetélések száma minden évben meghaladta a születések számát. A hetvenes évek közepére viszont a Ratkó-gyerekek népes csoportja gyermekvállalási korba jutott, annak révén 1974 és 1977 között látványosan megugrott a születések száma. Az akkor született gyerekeket nevezik „Ratkó-unokáknak”, noha az korántsem olyan elterjedt fogalom, mint a szüleik nemzedékéé. A nyolcvanas években a születések száma jelentősen visszaesik, s ezzel párhuzamosan a napi csúcs is: míg a hetvenes években ez még 500 fölött, sőt, a Ratkó-unokák éveiben még 600 fölött alakul, a nyolcvanas években folyamatosan csökken a 400-as határ felé. Magyarország összlakossága 1981-től folyamatosan csökken, a hetvenes évek közepének demográfiai csúcsa nélkül a fordulat alighanem korábban bekövetkezett volna.

Demokratikus mélyrepülés

A rendszerváltás utáni helyzetet a következő táblázat szemlélteti, ugyanolyan rovatokkal, mint az előző: 

A rendszerváltás után folyamatosan csökkent a születések száma, 1998-ban az évi százezres küszöb alá esett, az utóbbi évtizedben 90 ezer körül stabilizálódott, a százezres szintet azonban még véletlenül sem sikerült elérni. Ennek megfelelően a napi születések csúcsa is 400 alá esett, az utóbbi években 350 körül alakul. Ratkó-dédunokákról már nem beszélhetünk Magyarországon, a hetvenes évek derekán született népes nemzedék az ezredforduló táján jutott családalapítási korba, ez viszont egyáltalán nem látszott meg a születések számában.

Nyári szülinapok

A születések abszolút száma drasztikusan csökkent, a legtöbb gyerek mégis tartósan nyáron és kora ősszel születik. A születések napi csúcsa leggyakrabban júliusra vagy szeptemberre esik, egyes években augusztus eleji, júniusi vagy március közepi nap is felkerül a csúcsra. Téli vagy késő őszi nap azonban sosem került fel csúcsra az elmúlt 51 év alatt, ami arra utal, hogy a magyarországiaknak októberben vagy karácsony környékén jön meg leginkább a kedvük a gyermekcsinálásra, s abból kifolyólag nyáron, illetve kora ősszel készül el a legtöbb szülinapi torta.

Fél évszázad adatait összesítve azonban július 25. a csúcstartó, 1970 és 2020 között 18 295 kisbaba született azon a napon. Szeptember erősen versenyez, a második, harmadik és negyedik helyre ugyanis szeptember 18. (18 203 újszülött), szeptember 17. (18 177) és szeptember 23. (18 135) került. Július sem hagyja magát, a félévszázados táblázat ötödik, hatodik és hetedik helyére ugyanis július 17. (18 033), július 24. (18 023) és július 18. (18 011) került. 

A másik véglet a téli hónapokhoz kapcsolódik, eltekintve az eleve erősen hátrányos helyzetű, csak négyévente jelentkező február 29-től a legkevesebb gyerek január elsején (13 336) született az utóbbi fél évszázadban Magyarországon, majd karácsony napján (13 484), december 26-án (13 550) és december 24-én (13 585). Ami korántsem meglepő, mivel az utóbbi fél évszázadban a magyarországi kismamák többségének választott szülész-nőgyógyásza volt, s sok nő császármetszéssel szült, az orvosok pedig nyilván nem a hivatalos ünnepnapokon végezték el mindezeket. Az év többi munkaszüneti napján, mint például május elsején vagy augusztus huszadikán – melyek a rendszerváltás előtt és után is hivatalos ünnepnapok voltak – szintén kevesebb születést regisztráltak, a következő napokban viszont mindig megugrik a szám.

Éves viszonylatban 1975 tartja a csúcsot, akkor született a legtöbb gyerek Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. A napi csúcs viszont valamivel korábban, 1974. szeptember 23-án keletkezett, amikor 648 kisbaba sírt fel először Magyarországon. 

Remélhetően mindkettőt minél hamarabb megdöntik.