Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2022. május 26., 14.19

Orosz birodalomépítés

Írta: Chirmiciu András
2022. január 10., 16.40 Hétfõ / Hunyad

Miközben a világ figyelme a svájci Genfben hétfőn kezdődő orosz–amerikai-csúcsra, majd az USA és a NATO szövetségesei közötti tárgyalásokra összpontosul, a háttérben Moszkva újabb lépést tett birodalmi vágyai megvalósítására.

Kétségtelen, a Kreml számára is mindenekelőtt Kelet-Európa geopolitikai helyzete a legfontosabb szempont, azon belül is Ukrajna sorsa, hiszen Ukrajna nélkül Oroszország nem nagyhatalom. Az oroszok első számú prioritása a NATO keleti terjeszkedésének megakadályozása, lehetőleg kizavarása egykori befolyási övezetéből. Ehhez képest az oroszok hátországát jelentő Közép-Ázsia jelentősége eltörpül, Putyin mégis jelentős sikert könyvelt el Kazahsztánban az orosz fegyveres beavatkozás révén.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a múlt heti véres összecsapások mögött a Nazarbajev volt elnök és a Tokajev jelenlegi államfő közötti hatalmi harc húzódik meg. Nurszultan Nazarvajev 1989 óta irányította vaskézzel Kazahsztánt, előbb, mint Gorbacsov által kiszemelt pártfőtitkár, majd a Szovjetunió összeomlása után, mint a független ország elnöke. 2019-ben önként hátérbe húzódott, az elnöki tisztséget átadta kiszemelt utódjának, Tokajevnek, a hatalmat azonban nem engedte ki a kezéből, az ország biztonsági tanácsának elnökeként továbbra is ő uralta az országot. Több mint 30 éves uralma alatt Nazarbajev és tágabb családja mesés vagyonra tett szert, jóformán saját javukra privatizálták Kazahsztánt, és saját birtokaként kezelték, mint a középkori királyok. Tokajev megunta az előretolt báb szerepét, s orosz katonai segítséggel megszerezte a tényleges hatalmat: menesztette a Nazarbajev hűséges embereiből álló kormányt, letartóztatta a titkosszolgálatokat irányító Nazarbajev-bizalmasokat és magát Nazarbajevet is menesztette a biztonsági tanács éléről.

Tokajev az orosz fegyveres erők támogatásnak köszönheti hatalmát, vagyis Putyinnak, a kazah hatalmi ágazatokat (hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok) ugyanis a volt elnök ellenőrizte. Ezáltal Tokajev a második olyan volt szovjet köztársasági elnök – a belorusz Lukasenka után – aki Moszkvának köszönheti hatalmát, s ebből kifolyólag a Kreml urától függ.

A hátország bebetonozása aligha jön rosszul Putyinnak, több szempontból is. Egyrészt sikerült megállítani egy újabb népfelkelést, legalábbis a Kreml ura ennek tekinti a múlt heti eseményeket. Közismert, hogy Putyin valósággal irtózik bármilyen alulról induló népfelkeléstől, úgynevezett színes forradalmaktól, melyeket kívülről – elsősorban Nyugatról – szított mesterséges cselszövésnek tekint. Szerinte a 2003-as grúziai (jázmin forradalom), a 2004-es ukrajnai (narancssárga forradalom) és a 2014-es szintén ukrajnai Euromajdan ilyen külső beavatkozások mintapéldái, sőt, visszamenőleg az 1956-os magyarországi és az 1968-as csehszlovákiai eseményeket is annak tekinti. Putyin belátása szerint a grúzok, ukránok, magyarok és csehek testületileg kiemelkedő lelkesedéssel vágyakoztak Moszkva karjaiba, de a gonosz nyugatiak aknamunkája mesterséges szembeszállást eredményezett. Nos, a 2020-as minszki választási csalás utáni jogos népfelkelés sárba tiprása után egy újabb „színes forradalmat” hiúsított meg a volt Szovjetunió területén.

Határozott katonai beavatkozásával Putyin az egyben szövetséges és rivális Kínának is jelezte, hogy ki az úr a térségben, miután az utóbbi években az ázsiai óriássárkány jelentős lépéseket tett a mindkettővel határos Kazahsztán gazdasági meghódítására.

Végül, de nem utolsósorban az orosz katonai jelenlét a demográfiai veszteség jelképes pótlása. Kazahsztán ugyanis Belorusz és Ukrajna után a Szovjetunió leginkább eloroszosított köztársasága volt, az egyetlen, ahol az államalkotó nemzet kisebbségbe került az orosz nyelvűekkel szemben. A sztálini években Szibéria mellett Kazahsztán volt a nagyméretű deportálások első számú célállomása, milliós számban száműzték oda a szerencsétlen „osztályellenségeket” a hatalmas birodalom európai részeiről. Közben a kazahok milliós számban estek áldozatul a szovjet kolhozosításnak. Ráadásul a Hruscsovi évek „szűz földek kampánya” során további milliókat telepítettek más köztársaságokból Kazahsztánba a végeláthatatlan sztyepp megművelésére. Az erőszakos népességcsere nyomán az 1960-as években a kazahok 30%-os kisebbségbe kerültek saját köztársaságukban, miközben az oroszok és a már eloroszosított egyéb szláv és európai jövevények abszolút többségbe kerültek. A Kazahsztánba került ukránok szinte teljes egészében, a németek pedig nagy részben eloroszosodtak a szovjet időkben, s nem is voltak kevesen, külön-külön majdnem egymillió főt mutatott ki Kazahsztánban az 1989-es szovjet népszámlálás. Annak idején szinte általános volt a vélekedés, hogy a többnyire falvakba szoruló kazahok sorsa megpecsételődött, bedarálja őket az oroszosítás, a városok – különösképpen a nagyvárosok – már akkor is szinte egynyelvűek voltak. A hetvenes évektől azonban megfordult a tendencia, a magas természetes népszaporulat révén a muszlim kazahok száma és aránya folyamatosan növekedni kezdett, s a Szovjetunió összeomlása után felerősödött. Manapság a kazahok aránya 70% körüli, az oroszoké és eloroszosodottaké együttvéve pedig 20% körülire zuhant a fél évszázaddal ezelőtti abszolút többségről! 1989 óta a kazahok száma megduplázódott, miközben az orosz nyelvűeké lényegében megfeleződött a negatív népszaporulat és a nagyméretű Oroszországba való kivándorlás révén. A többi közép-ázsiai volt szovjet országban (Türkmenisztán, Kirgízsztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán) még erősebb a hasonló folyamat, az ottani népek még gyorsabban szaporodnak, miközben az orosz nyelvű közösségek minimálisra zsugorodtak, néhol el is tűntek. Az orosz katonai jelenlét tehát létfontosságú Moszkva politikai befolyása számára a hatalmas földrajzi kiterjedésű (Romániánál tizenegyszer nagyobb), kőolajban, földgázban, uránércben és egyéb ásványi anyagokban roppant gazdag Kazahsztánban. Főleg, hogy területén fekszik a szovjet űrközpont, Bajkonur is.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu