Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2020. július 09., 04.54

A Hegyalja Rózsa Sándora

Írta: Puskel Péter
2009. július 21., 17.51 Kedd
Kezdő újságíróként riportútjaim során több hegyaljai településen is hallottam idős helybeliektől egy valaha élt Oprea nevű ember említését. Egyesek banditának, mások egyfajta helyi hősnek, a szegények védelmezőjének tartották.



Az általam rég elfeledett név viselőjének históriájára és legendájára találtam magyarázatot a minap az Aradi Közlöny 1934-es évfolyamát böngészve.


Hetvenöt éve ilyenkor, nyár derekán sokak számára úgy tűnt, hogy a rég elfeledett betyárvilág elevenedik meg Arad-Hegyalja falvaiban. Egy titokzatos, magányos rabló hol itt, hol ott tűnt fel és különös, kiszámíthatatlan tetteivel rettegésben tartotta a környéket. A nevét is tudták, mert, ahol megjelent, megnevezte magát. Oprea Arsenienek hívták és korábban sógora meggyilkolásáért nyolc évre ítélték el, de a börtönből sikerült megszöknie. Azóta bujdosott a hegyaljai szőlősökben, rettegésben tartva a vidék lakosait.


Ez volt a második erőszakos bűncselekménye, ugyanis korábban egy csendőraltisztet szúrt meg, aki egy falusi ünnepségen, tánc közben lekérte a kedvesét. Dante Gherman aradi sztárügyvédnek köszönhetően csak két évre ítélték. Szabadulása után a honoráriumot azonban már nem fizette meg a neves ügyvédnek, a végrehajtókat pedig elzavarta.


Oprea nem mindig gyilkolt. Világoson a Bohus-kastély konyhájára fényes nappal beállított, megnevezte magát és egy liter forralt tejet kért a halálra rémült szakácsnőtől. Miután megkapta, szó nélkül távozott. Egy juhait őrző juhászt éjszaka lepett meg az esztennán és arra kényszerítette, hogy pénz ellenében adja el neki a subáját, mert, mint mondta, hideg van éjszaka a szabad ég alatt. 


Oprearól rengeteg szóbeszéd keringett 1934 nyarán, de tény, hogy jó ideig a városiak nem merészkedtek kiutazni hegyaljai kolnáikba. A kirándulók is messze elkerülték a Hegyalját. 


A falvak lakói azt állították róla, hogy – kettős gyilkossága ellenére – nagyon vallásos, és váltig azt hajtogatja, hogy embert többé nem öl, mert álmaiban kísérti megölt sógora szelleme. Ráadásul már unja a betyáréletet, de nem akar visszamenni a börtönbe, ahol halmazott büntetés vár rá.


A Hegyalja Rózsa Sándora aztán mégis lebukott. Radnán a helyi hitelszövetkezet ellen fényes nappal végrehajtott fegyveres rablótámadását követően. Ez az akciója két emberéletet követelt, maga a támadó is rajtavesztett.


A rabló a hetivásárt szemelte ki alkalmas időpontnak egy újabb bűncselekményre, hiszen ilyenkor a szövetkezet bevétele is nagyobb, ráadásul a vásári forgatagban könnyebb egérutat nyernie a zsákmánnyal.


A szövetkezetben a támadás idején négy hivatalnok tartózkodott. 


Amikor a katonaruhába ötözött és revolverrel felfegyverzett rabló a szövetkezeti irodába belépett, és azt követelte, hogy a földre dobott hátizsákjába tegyék bele a teljes bevételt, a pénztárosnak sikerült megnyomnia a riasztó gombját. A rabló habozás nélkül lelőtte és a takarékszövetkezeti igazgatóra is több lövést adott le, majd a pénzzel menekülni próbált. A riasztott csendőrök üldözőbe vették, combon lőtték, majd a kialakult tűzharcban halálos lövést kapott.


A rabló halála után se nyugodott meg azonnal a környék lakossága. Hetekig terjengett a szóbeszéd, hogy a bandita él, hamarosan visszatér és leszámol üldözőivel, mert nem is őt tették ártalmatlanná, hanem egy katonaszökevényt, aki Oprea sikerén felbuzdulva maga is megpróbálkozott a rablással. A kedélyek csak akkor nyugodtak meg, amikor elterjedt a hír és megírták az újságok, hogy a holttestet azonosították.


Hetvenöt év távlatából nézve is Oprea Arsenie nem volt több közönséges rablógyilkosnál.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu