Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2020. január 20., 07.33

Puskel Péter

Szökőévbe léptünk, s az évkezdés nemcsak a lehullott hó, hanem tájainkon immár közel egy évszázados „múltra” visszatekintő szokásrend miatt is csikorog. Karácsony, szilveszter hét végére esett, így szerencsésen meghosszabbította a búfelejtő napokat.
Ha jól tudom, a napokban dől el, hogy bent marad-e Arad az Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben címre pályázók sorában, vagy lemorzsolódunk az első komoly hazai megmérettetésen.
Olvasom a neten a pénteki tanácsülés napirendjét. Nagyon dús. Egy ponton megakadt a szemem, s közel 60 oldalt átböngészve ismerkedtem Arad kulturális stratégiájával az elkövetkező tíz esztendőre.
Végnapjait élő belvárosi nagyáruházunk oldalsó szárnyán érdeklődve szemléltem a „Clubul universitar” feliratot. Nocsak, talán e téren érdemben is megmozdul valami?
Nemzetiszínű szalaggal átfűzött kartonlapocska került hozzám „Arad 2021, Európa kulturális fővárosa címre pályázó város” felirattal. Nem öncélú hirdetője nagy nekiveselkedésünknek, hanem egy közkedvelt sütemény, a suhajda kísérő reklámja.
Idén országszerte szokatlanul ünnepélyes keretek között zajlott le a Hadsereg Napja. Talán nem véletlen, hiszen 70 éve ért véget a korábbi „nagynál” is nagyobb és összehasonlíthatatlanul több áldozatot kívánó háború.
Magas hőfokra szökött a kultúra higanyszála ezekben a napokban Aradon. Jó érezni, tapasztalni, hogy a hosszú, forró nyár és a hirtelen ránk tört borongós ősz közötti átmenet hiányát alig vesszük a szívünkre, hiszen annyi a figyelemre méltó esemény.
A nemzetiségek napjára készülődünk. Immár hagyományosnak tekinthető ez a nap, ilyenkor, iskolakezdés után. Jó, hogy van ilyen is. Hamar letudjuk.
A rovatcím alatt sokan (jogosan) enyhe utalást éreznek arra, ha valaminek nagyobb a füstje, mint a lángja. Általában jómagam is ilyen vonatkozásban használom.
Az egykori legnagyobb nemzeti ünnep a szürke hétköznapok sorába süllyedt. Úgy elfelejtettük, mintha sose lett volna
Végre valahára! – mondhatnám magamban a Kultúrpalota felújítási munkálatainak hírére, ha azt az elvet vallanám, hogy a félig elvégzett munka is jobb az elvégzetlennél.
A park helyetti parkoló ötletének kudarca után a látványos hídavatás némi szépségtapasz lehetett volna az újabb mandátumra pályázó polgármester imázsán. Ennek beteljesedését a cudar időjárás tompította, de az új átkelőt hamar megszerették az aradiak. Miért is ne? Még akkor is, ha arra gondoltak, hogy ez talán sokba fog kerülni nekik. Főleg, amikor a helyi adókat fogják leperkálni.
Olvasom lapunkban, hogy a Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem a Nagyváradi Egyetemmel együtt vállalta a honctői (Gurahonţ) arborétum „kezelését”.
Azt mondják a pszichológusok: az ember igen gyakran arról álmodik, ami nap közben foglalkoztatja. Az éjjel szép álmom volt.
<%freshnews%>
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu