Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2020. április 04., 14.30

Koldusopera

Írta: Puskel Péter
2019. december 09., 17.27 Hétfõ / Arad

Olvasom Jámbor Gyula barátom remek írását a hazai multimilliomosokról. Számuk növekvőben van, vagyonuk szintén szépen gyarapodik. Miközben az ország továbbra is az európai kullogók közt is egészen hátul…

Hát igen… Ki hitte volna harminc évvel ezelőtt, amikor magunk sem tudtuk, hogy mit akarunk, de azt, ami addig volt semmiképp, hogy nemzedékünk megéri azt, hogy újgazdagjaink (számunkra szinte hihetetlennek tűnő) vagyonát „irigyelje?” Ha a sorsfordító napokat követően valaki mellünknek szegezte volna a kérdést, hogy elképzelhetőnek tartjuk-e körvonalazódó új életünkben egy réteg ilyen szerű gyors kiemelkedését, bolondnak tartottuk volna.

Szóval az érem egyik oldalát látjuk, ismerjük. De mi van a túlsó oldalán? Nos, ott van a nincstelenek hada, akik könyöradományokból tengetik napjaikat. Egyszóval koldulnak.

Aradon vannak a koldushadsereg számára jól behatárolható helyek: a vasútállomás környéke, a kispiac, a Ziridava áruház előtere és hadd ne folytassam! Ismerjük „régi” embereinket, akik ezeken a helyeken viszonylag decens módon álldogálnak, esetleg nyújtják a markukat. Többségük idős, rokkant, de mindenképpen szánalomra méltó, munkára képtelen személy.

Rajtuk kívül azonban igen csak elszaporodott a mozgó, egy országrészt behálózó „profi” kéregetők száma. Ők, feltételezésem szerint nem aradiak. Nem is a vidékünkről valók.

Fiatalok és agresszívek. Ha nem mutatsz irántuk kézzel fogható (pontosabban zsebben őrizhető) szánalmat, egy darabon követnek, miközben egyre erőszakosabban követelődznek. Letegeznek, egy-két lejt követelnek, s olyan is akadt, aki szitkokkal kísérte a kipécézett személy közönyét.

A rendőrséget ez a téma kevésbé érdekli. Ritkán hallani, hogy elindítanak egy-egy kampányt a, szerény véleményem szerint, valakik futtatta, időnként Aradot elárasztó tömeges koldulók felgöngyölítésére. Mert, alapos a gyanú, hogy ebből is jól megélnek valakik. Aligha lesznek multimilliomosok, de sokkal jobban és könnyebben boldogulnak, mint a munkába járó, fizetésből (nyugdíjból) élő hétköznapi polgár. Mert ezek a kéregetők szinte kivétel nélkül fiatal, munkaképes egyének, akiknek bizonyára megéri felvállalni ezt a státuszt. Az ő futtatójuk „Bicska Maxijuk” pedig meghúzódik az ismeretlenség homályában, és számolgatja a bevételt.

Advent közepén járunk, a könyörületesség, rászoruló embertársaink megsegítése hozzátartozik a karácsonyvárás, a szeretet ünnepének humánus szelleméhez.

Brecht világhírű, megzenésített Koldusoperája a 21. század második évtizedében is napjaink valósága. Aradon, ahol erőteljes a polgárság, és ahol van kultúrája és hagyománya rászoruló embertársaink megsegítésének.

Aki ezzel visszaél – és jaj, de sokan vannak! –, az folytatója annak a fanarióta gondolkodásnak, amelynek gyökerei mélyen szerteágaznak társadalmunkban, és amely nem a becsületes munkára buzdít, és az ebből származó megélhetés szellemét népszerűsíti, hanem a „szemesé a világ” elvét.

Hogy is van ez a szójáték?

Szegény gazdagok.

Gazdag szegények.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu