Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2022. december 10., 10.34

Még csak ez hiányzott…!

Írta: Puskel Péter
2020. május 06., 17.07 Szerda / Arad

Még csak május legelején tartunk, de aligha hibázunk, ha azt mondjuk, hogy a 2020-as év a 21. század eddigi legszerencsétlenebb esztendeje. Nemcsak számunkra, akik itt a Kárpát-medencében igyekszünk szebbé, komfortosabbá tenni az életünket, hanem kontinensünkön és azon túl is. Világszerte.

Ha a 65 éveseknél idősebbeket jobban veszélyezteti a legújabb rákfene, mert szervezetük elkopott, immunitásuk gyengébb, akkor nyugodtan azt is el kell fogadnunk, hogy szülőföldünk, a legjámborabb és legjobb szándékú igyekezet ellenére is, korábbi és jelenlegi állapotában gyenge lábakon áll. Nálunk sajátos a törvénytisztelet, a fegyelem, a munkamorál, az igazságérzet, a másokhoz fűződő viszony, és hadd ne soroljam…

Szóval Messiásként várjuk a május 15-ét, amitől némi könnyítést remélünk. Tartok tőle, csalódni fogunk. De az ember már ilyen, különösen mifelénk, ahol megszoktuk, hogy, ha valaki a kisujját nyújtja, az egész karjára igényt tartunk.

Az, hogy a nyár javát vagy talán az egészet maszkkal álcázva fogjuk elszenvedni, az egy dolog. Legfeljebb nem kell a szomszédnak, barátnak köszöni, mert nehezen lesz felismerhető. Hogy nyaralni sem nagyon fogunk, legfeljebb a Hármas-szigeten vagy a környékén, elviselhető, hiszen év eleje óta soha nem hallott és tapasztalt kényszervakációztak a felnőttek és a gyerekek.

Szokogatnánk, jámbor türelemmel az új lehetőségeket és a kényszerű adottságokat, de most a hazai médiákban újra riogatnak. Nem csak a „régivel“, hanem egy új járvánnyal, amely szemünk fényét, gyermekeinket veszélyezteti a legjobban: a kanyaróval.

Ez a csúf és nem veszélytelen betegség már jártas vendég kies tájainkon a korábbi évekből. De most, amikor az egészségügyiek hada szinte az utolsó emberig a koronavírussal próbál dűlőre jutni, egy újabb „mumus” már az ökölvívó ringben hasonló technikai KO-val lenne egyenlő.

A láthatatlan ellenséggel vívott harcunknak persze vannak vigasztalóbb, már majdnem azt mondtam humorosabb „oldalágai” is: megszületett az új világjárvány-humor. Szellemesebbnél szellemesebb viccekkel, vidám versikékkel, rajzokkal „csasztuskákkal”, kurjongatásokkal igyekeznek feldobni a hangulatot, hiszen a bezártság és az elszigeteltség depressziót szülhet, és az a jövőre nézve sem lenne bíztató. Barátok és ismerősök küldözgetik egymásnak a világhálón. Ezek a karantén melléktermékei. És milyen jó, hogy közvetlen kontaktus híján is eljuthatnak hozzánk!

A régebbiek még emlékeznek: az „aranykorszakban” a politikai viccek valóságos vitaminbombái voltak a túlélésnek. Pedig igen kockázatos volt terjesztésük. Az utóbbi harminc évben ezek szinte eltűntek a műfaj palettájáról. Igaz, maga a vicc sem éli fénykorát, de azért balga, de jó szándékú szőke nőkről, rendőrökről, anyósról még hallani itt-ott mosolyra fakasztó sztorikat.

A vész egyszer csak elmúlik. A COVID-történetek megmaradnak. A humor kiegészül az egészségügyiek, és a rendkívüli állapot frontvonalában küzdők történeteiből a humorosabbakkal. (Ha lesz egyáltalán ilyen.) És okosabbak leszünk (leszünk-e?) egy életre szóló tapasztalattal: a „palackból a szellemet” felelőtlenül kiengedték valahol, valakik. Nem éppen mostanság, hanem már sokkal régebben. A természet mindig megbosszulja, ha az ember felül szeretne rajta kerekedni, tudásával kérkedni, törvényeit semmibe venni.

A COVID–19-cel szemben egyelőre tehetetlen a tudomány. Mint ahogy az évtizedek óta pusztító rákbetegséggel sem tud igazán mit kezdeni.

És akkor még nem is szóltunk a sajnos, terjedő, és egyre több hívvel rendelkező ú. n. „összeesküvés elméletekről”.

Mert ha a tudomány feltartott kézzel jelzi, hogy egyelőre nincs magyarázata, de főként megoldása, meglódul az emberek fantáziája.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu