Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2021. május 15., 17.36

Most vagy soha!

Írta: Puskel Péter
2021. február 22., 07.54 Hétfõ / Arad

Aradon a régi színház és megálmodójának, építtetőjének, Hirschl Jakab Bécsből Aradra telepedett egykori kereskedőnek és mecénásnak a háza évtizedek „örökzöld” témája.

Nem az egyedüli. A város, a megye mindenkori vezetői időnként „megszellőztették”, azaz napirendre tűzték, amikor szükség volt a lakosság támogatására, vagy annak elhintésére a köztudatban, hogy ők különbek, mint elődeik. Felvállalják azokat a terheket is, amit amazok leráztak, mert kényelmetlen, mert kőkemény szellemi és anyagi ráfordítást igényel. Meg hát – mondjuk ki őszintén – nem a Nagy Egyesülés utáni időszak Aradjának szellemi terméke.

Pedig illik tudni, s reményeim szerint kapiskálják is az érintettek, hogy itt többről van szó. S csak a sekélyes ismeret terelné politikai síkra a kérdést. Az ország (talán) legrégibb még létező kőszínházában hangzott el ugyanis az első román nyelvű előadás Aradon. Ráadásul az egymást követő vándortársulatok  egyikének fellépésén a későbbi költőkirály, Eminescu ült a súgólyukban.

A mozizás helyi történetében is előkelő szerepet töltött be az egykori aradi Thália átalakított terme. És még hosszasan sorolhatnám, de már a korábbi években ezt néhányszor megtettem. Merthogy a felújítás szükségességét időnként bedobták a köztudatba. Helyi polgárként, tősgyökeres aradiként „ráhangolódtunk” annak rendje és módja szerint. Aztán következett egy néma, hosszú csend. Előtérbe kerültek egyéb „sürgősségek”, (a vártemplom restaurálása, a várral kapcsolatos civil elképzelések stb.) és minden maradt a régiben. Közben az idő vasfoga rendesen végezte a maga dolgát.

Említett műemlékeink a végóráikat élik.

Újabb halogatásra, tulajdonjogi aktatologatásra, jogi csűrés-csavarásra, hivatalnoki packázásra nincs lehetőség. A megyei tanácsnak élnie kell az elővásárlási jogával. Utána pedig igen gyorsan cselekednie kell!

Ezt kívánja a város viszonylag kevés, ám de annál értékesebb műemlék-öröksége. A megmentés nemzedékek számára jelentheti a szülőföld, a lakhely iránti ragaszkodást és cselekvőkézséget.

Gheorghe Schwartz író, „Arad Megye Kulturális Nagykövete” aláírásgyűjtést kezdeményezett a világhálón a színház megmentéséért.

Már több mint kétezren (jómagam is) csatlakoztak a felhíváshoz.

A régi színház Arad felbecsülhetetlen kulturális kincse.

És nem véletlenül említjük, hogy az „elsőbbség” szempontjából velünk versengő Oravica felújította, gyönyörűvé varázsolta és használja régi színházát.

Egy bánsági kisvárosnak sikerült, ami Aradon évtizedek óta kemény és eredménytelen vita tárgya.

Az elkapkodott, rosszul végrehajtott privatizációk útvesztőjében magánkézbe került szellemi jelképnek vissza kell kerülnie a megye, netán a város hatáskörébe, hogy mentsék meg az utókornak azt, ami még menthető.

Most vagy soha!

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu