Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2020. január 24., 05.07

Részprecedens

Írta: Chirmiciu András
2008. február 19., 21.00 Kedd

Szinte a hisztériát súrolja a Koszovóhoz való román viszonyulás. Noha nem győzik hangsúlyozni, hogy nem lehet precedens Erdély számára, a szó mindig utóbbira terelődik.. Főleg, hogy Putyin is Erdélyt említette precedensként.

Koszovó függetlenségének elítélésénél a mélységes belpolitikai ellenségeskedés áthidalódott, s a román politikum szinte egységesen az elismeréspárti RMDSZ-, illetve a nyilvánosan ünneplő erdélyi magyarság torkának esett.

Koszovó azonban nem annyira precedens, amennyire a kisebbségek szeretnék, de nem is annyira egyedi eset, ahogy a többség kívánja.

A Koszovó melletti nyugati fellépés ugyanis nem a kisebbségi jogok, hanem az emberi jogok védelmében született. Amíg Belgrád „csak” az albánok nemzeti jogait (tömeges elbocsátások, anyanyelvű oktatás felszámolása, anyanyelvhasználat beszüntetése, stb.) tiporta el, a Nyugat ujját sem mozgatta. Csupán akkor lépett fel, amikor a katonai etnikai tisztogatás miatt az albánok fizikai léte forgott kockán. Vagyis a nyílt elszakadás támogatására csakis akkor lehet számítani, ha „minden kötél szakad”.

Csakhogy az emberi jogok durva megsértése éppen etnikai okokra vezethető vissza. Magyarán a kisebbségi kérdés egyszerűen nem seperhető többé a szőnyeg alá: a téma óhatatlanul bekerült a világpolitika figyelmébe. Ami precedensértékű, nem hiába ünnepelnek Európa-szerete a kisebbségek. Koszovó függetlenségi nyilatkozata azonban egy nemzeti közösség kollektív jogainak elismerése, túl az egyéni emberi jogokon. Ráadásul a szerb kisebbség (kb. 120.000 fő, a koszovói összlakosság kb. 6%-a) szintén kollektív jogainak elismerését is tartalmazza. Ami kellemetlen precedens az egyéni jogokat elismerő, kollektív jogokat viszont megtagadó, rossz lelkiismeretű országoknak, köztük Romániának is.

A nyolcvanas-kilencvenes évekre emlékeztető nacionalista túlfűtöttség, arra utal, hogy Románia még mindig nem hajlandó szembenézni a kollektív nemzetiségi jogokkal, mint például az egyetemmel, vagy az autonómiával. A magyarság ugyanis ezeket követeli, nem elszakadást. A román politikum ingerültsége pedig – akaratlanul – igazolja, hogy a kisebbségi jogok nemzetközi felkarolása igenis precedensértékű.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: pido / Szerda, 2008. február 20., 17.58 Válaszoljál rá!

csak gratulálni tudok az újságírónak, hogy ilyen ,, jól" látja a lényeget ! Amúgy azonkívül, hogy hozzá lehet szólni, a Jelenben sokkal kevesebbröl vagyok informálva ! A régi internet jobb volt !!

Hozzászólt: b.opincaru / Szerda, 2008. február 20., 10.13 Válaszoljál rá!

Nem tudok el igazodni a Koszovo ugy kapcsan,a Roman hiszterian.Tulajdon kepen mitt irtunk ala,az EU-val,hogy Romania,kot egy kulon szerzodest az Orosz federacova,vagy az EU. programott,vagyis a EU parlamenti hatarozathoz tartja magat,

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu