Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. január 21., 16.23

Álmodtam egy világot magamnak

Írta: · Simon Bernadett
2009. március 30., 15.01 Hétfõ

Feltette valaha valaki magának azt a kérdést, hogy miért vannak álmok? Miért van rájuk szükségünk? Többségünk biztosan nem, én feltettem magamnak és arra jutottam, hogy azért vannak álmok, mert a világ rossz.

Az ember akármerre megy, csak gonoszságot, meggyalázást, hazugságot, álnokságot, kétszínűséget és kihasználást tapasztal. A többség már nem ismeri azt a fogalmat, hogy egyenlőség, tolerancia, szeretet és megértés. Tisztességes úton, már senki nem akar elérni semmit, mert ha lehet korruptan is csinálni, ami sokkal gyorsabban meghozza a kívánt hatást, akkor miért ne csinálnánk?

A valós világban leláncolnak az elvek, az elvárások, a kötelességek, amelyeknek eleget kell tenni, több-kevesebb tisztességgel.

Van mégis egy menedék, egy búvóhely, egy olyan világ, ahol magad lehetsz, ahol nem kell megfelelned, teljesítened és eleget tenned senkinek, senki másnak csak saját magadnak. Ez a biztos menedék pedig az álomvilág.

Az álmok világa, a sötét igazságnak azon fényes része, amelyet nem sokan vesznek észre, s ha mégis, akkor természetesnek veszik.

Jó lenne pedig, ha megpróbálnánk odafigyelni a két világ közötti különbségekre. Arra, hogy mennyire más, mennyire szabadabbak és kötetlenebbek az álmok. Bizton állíthatom, hogy ha odafigyelnénk ezekre a különbségekre, akkor azt szeretnénk, hogy az egész életünk egy nagy álom legyen.

Az álmok azokat a határtalan fogalmakat jelentik, amelyek szabadon engednek. Szabadon engednek, hogy saját szívünkkel, saját képzeletünkkel, saját akaratunkkal eljátszadozzunk. Szabadságot ad, nem kell hallgatni, mikor beszélni volna jó. Titkos vágyainknak hangot adhatunk, szabadon szárnyalhat akaratunk.

Egy kétségekkel, rosszaságokkal, stresszel teli nap után alig várom, hogy hazaérjek. Haza, oda, ahol már nyugodtan levehetem magamról azt a palástot, amit egész nap viselek. Magam leszek. Önző, ideges, szemtelen és intoleráns. Igen, ez leszek, mert bennem is megvannak azok a jellemző negatív emberi vonások, mint bárki másba. Szégyellem ugyan, de megvannak.

Akkor ránézek az ágyamra és tudom, valami igazán jó vár rám. Egy újabb álom, egy újabb szabadság, határtalanság és önzetlenség.

Lefekszem és megálmodom azt, amit a valóságban csak vágyódásnak hívok.

Álmodom ... és tétován ébredek rá arra, hogy őszinte vallomásom nem volt más, mint egy édes álom, mert csak ott, az álomvilágomban lehetek igazán őszinte, önmagam, nyílt és korlátlanul szabad.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: Kerdezo / Szombat, 2009. május 02., 20.05 Válaszoljál rá!

vagy eppen forditva...

Hozzászólt: Kerdezo / Péntek, 2009. május 01., 18.54 Válaszoljál rá!

Az alomrol akarsz irni, de sok helyen az almodozast irod korul.

Hozzászólt: kopl / Péntek, 2009. április 03., 21.32 Válaszoljál rá!

Elolvasas utan, es a kommentek alapos megnezese utan, rajottem, hogy az emberek itt valamit nagyon felreertenek. Nem arrol van szo, hogy almodjuk le egesz eletunket, es ugy eljunk, hogy minden csak kulvilag legyen. Arrol van szo, hogy akarmikor az ember mondani vagy tenni szeretne valamit, az emberek kinezik, es megvetik. Ha megis van valaki, aki velunk tart, azutan az is eltantorodik, mert tarsul a tobbseghez, felven, hogy majd ot is kinevetik. Ahogy eszrevettem Berni nem arrol irt, hogy az egesz vilag rossz, hanem arrol, hogy altalaban vannak olyan emberek akik nem tisztesseges uton erik azt el, amiert mas kemenyen dolgozik. Valamilyen szinten 1et ertek vele, mert az ember almodozzon, csak ne almondja az eletet, mert meglehet, arra ebred, hogy a semmi kozepen all... es akkor mar hiaba almodik...

Hozzászólt: álmodozó / Csütörtök, 2009. április 02., 10.36 Válaszoljál rá!

Szerintem, Berni nagyon is helyén való, ha egy 16 éves lány álmodozik egy ideális világról, sót néha menedéket is kereshet és ideig-óráig találni is fog benne, de azzal áltatnod magad, hogy ez a korlátlan szabadság világa azzal csak becsapod magad. A korlátlan szabadság világában az ember rab lenne. Ahogy a filozófia tanárunk mondotta vala "minnél több választási lehetőséged van, annál kevésbé vagy szabad". Úgy, hogy Berni légy vidám és bizakodó és hidd el nem gyerekség hinni a mesékben, miszerint a jó mindíg legyőzi a rosszat

Hozzászólt: Cleo / Szerda, 2009. április 01., 08.57 Válaszoljál rá!

ma már annyira természetesnek tartjuk a jóságot is az emberekben, hogy nem is vesszük észre. az ember hajlamos arra, hogy csak a rosszat lássa ugyanúgy az emberben, mint magában a világban. ha erre nem ébredünk rá, akkor az igazi, tiszta örömöktől elzárjuk magunkat, csak felszines kuncogás marad ha meglátjuk egy-egy sztárnak a lekapott narancsbőrén, s az életünk így semmit sem ér.
Berni, felejtsd el ezt amit vallasz, mert alapjaiban rossz, próbáld másképp nézni, még ha sok csalódás ér is. közhelyesen hangzik, de értékeld azt, hogy a tavaszi napsugár az arcodra süt, hogy ilyen szép épületei vannak Aradnak, hogy sokan felnéznek rád és szeretnek!hidd el, jobb lesz így még álmodozni is :-)
sok sikert

Hozzászólt: Nagy István / Kedd, 2009. március 31., 22.03 Válaszoljál rá!

Kedves Zoltán, ugyanazt gondoljuk, csak éppen másképp fogalmazunk. Szerintem.

Hozzászólt: Szövérdfi-Szép Zoltán / Kedd, 2009. március 31., 21.46 Válaszoljál rá!

Nagyon röviden Nagy István úrnak, két dologra szeretnék reagálni.
"A valós világban elvekről ritkán van szó"
Sajnos, és ezért rossz a világ. Azt hiszem ez a legfontosabb az ember életében, hogy mikor tükörbe néz, ne érezze magát rosszul. Élje életét elvei és értékrendje szerint.

"A való életben a vágy az akarattal csak nagyon-nagyon ritkán vegyül."
Véleményem szerint azok a sikeres emberek, akik vágyaikat, álmaikat összevegyítik akaratukkal és megvalósítják álmaikat.

Mellesleg kedves Bernadett az emeri rosszaságról, nemsokára befejezzük azt a házat, amelyet önkéntesekkel építettük értelmi sérültek számára. Annyi önkéntes jelentkezett, hogy már azon voltunk, hogy vissza kell utasítsunk egy párat. Szerencsére erre nem került sor.
Nagyon sok jó ember van, csak ebben a pénz és hamis értékek által uralt világban sajnos elfordulnak a jótól és az igazi értékektől. Segíteni kell rajtuk :)

Hozzászólt: olvasó / Kedd, 2009. március 31., 11.02 Válaszoljál rá!

Ha az acsarkodás,sárdobálás,a dőreség ördöge megpihen a Ny.J.oldalain, jut hely elvont, tiszta , mármár elfelejtett gondolatok megjelenítésére.
Csend. Álom.
Nincs komment. De jó olvasni. Ennyi.
Mint két ,friss ,üde gyümölcs, mint egy alma, egy körte... amit nyáron, egy kertben,egy gyümölcsfa árnyékában majszolunk.
De manapság kiwit és avocadot illik enni... esetleg hotdogot egy Supermarket mozgólépcsőjén

Hozzászólt: EP / Hétfõ, 2009. március 30., 22.46 Válaszoljál rá!

Kedves Bernadett,
A multkori irasat mar megdicsertem. Most is ezt teszem. Nagyon tetszik, hogy elmelkedik, mintha becsukna a szemet es mi , az olvasok a gondolatait olvasnank. Ehhez ( a gondolataihoz) lenne egy par hozzaszolasom. Alapgondolatait kellene egy kicsit ellenörizze, az Ön korabban meg a fiatalok idealistak, es ez igy van jol.Csodalkozom, hogy csak a rosszat latja. Egyetertek, a vilag nem javulobban van, de a jot is megkell talalni( Igaza van Sz.Sz. Z.-nak) A baj bennünk van a jot termeszetesnek tartjuk es ezert eszre sem vesszük, a rossz az faj es ezert azonnal reagalunk. Nezze, kedves en mar nagymama vagyok, ez azt jelenti, hogy egy-ket ev elettapasztalatom van.Az eletrajzom sem mesebeli,( alombeli) nagyon sok nehezsegen mentem keresztül es nagyon sok emberi csalodasban volt reszem, es megsem adom fel, megmaradok örök idealistanak, es allitom, hogy a legtöbb emberben ott van ( megha elrejtve is) a jo, az isteni.Az is lehet, hogy csak akkor tudjuk a jot ertekelni, ha ismerjük a rosszat is.
Nem az irasat volt szandekomban kritizalni , hanem egy nagyon tehetseges fiatal kis hölgy vilagnezetevel nem tudok egyeterteni.
de azert almodni jo, almodni kell, az alomvilag az csodalatos, es sok olyan vagyunk valosul meg ebben az alomvilagban, ami a valos eletben soha, de ezert teremtette a teremtö az embert ugy, hogy almodni tudjon.
P.S. van azert remalom is! ugye?
Tovabbi sok sikert!

Hozzászólt: Nagy István / Hétfõ, 2009. március 30., 22.11 Válaszoljál rá!

A világ olyan, amilyen. Egyszer hopp, másszor kopp. Hozzá lehet szokni. Vagy megszokunk, vagy megszökünk. De legtöbben belefásulunk.

E legkisebb ellenállás irányába úszni a legkényelmesebb. Legtöbben ezt választják, akkor is ha az nem tisztességes, hanem inkább korrupcióközeli.

A valós világban elvekről ritkán van szó, elvárásokról, és kötelességekről annál többször.

Az álomvilágról Vörösmarty már vagy 190 éve leírta, hogy az a kancsalul festett egekbe néz.

Álmodni lehet, de, hogy Vörösmartyval folytassam: "Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget, és nem fogja tudni, hogy van színöröm".

A való életben a vágy az akarattal csak nagyon-nagyon ritkán vegyül.

Ha az idegesség, szemtelenség és intolerancia nem a legközelebbieken csattan, hanem csak újabb vágyak és álmok forrása, akkor rendben.

Tévedés! Mindig, minden körülmények között a legkifizetődőbb őszintének, nyíltnak és korlátlanul szabadnak lenni, akkor is így van ez, ha első ránézésre a fordítottját hisszük!

Hozzászólt: Szövérdfi-Szép Zoltán / Hétfõ, 2009. március 30., 19.01 Válaszoljál rá!

Kedves Bernadett!

Engedje meg, hogy ellent mondjak önnek. A világ nem rossz! Csak tudni kell kihozni a jót az emberekből. És lehet!

Másrészt kicsit sajnálom is önt, hogy nem lehet önmaga a hétköznapokban és hazugságban kell élnie. Szomorú, de csak ön tud ezen változtatni.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu