Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. január 21., 16.25

Naposabb oldalon

Írta: · Simon Bernadett
2009. április 07., 13.32 Kedd

Zöld réten henyéltem. Nem csináltam semmit, csak élveztem a meleget. A madarak csiripelése betöltötte a létet, a pitypang nyugodtan hajlongott mellettem, a patak csobogása pedig ritmust adott a zajló életnek.

Úgy éreztem, minden a helyén van, minden tökéletes és felboríthatatlan. Még az a néhány bárányfelhő sem zavart meg, ami máskor kegyetlenül fel tudott dühíteni. Most valahogy pont ott volt a helyük, csodálatos palástot terítettek a Nap köré.

Távol voltam az emberek nyüzsgésétől, távol a város zajától, valahogy annyira távol mindentől. Csak a természet volt, a csend, nyugalom, a gondolataim és jómagam. Tudtam semmi sem zavarhat meg, mégis rosszakaró felhőket vettem észre az égen. Pár percen belül már az eső is eleredt. De csak nem mozdultam. Ültem, és az eget nézve befogadtam minden esőcseppet.  Ha a pitypang kibírja, én miért nem tudnám megtenni? Bőrig eláztam, de nem számított, mert jól éreztem magam . . . szabadnak, önfeledtnek és bátornak. Tudtam, ez a rét velem lesz, sokáig, esőben vagy szélben, villámlásban és égdörgésben. Minden addigi negatív dolgot pozitívan fogadtam. Régen szaladtam volna az eső elől, és megbújtam volna a villámok hadától, most viszont teljesen másképp cselekszem. Esőben a zivatart várom és villámláskor azt, hogy megnyíljon az ég előttem. Mindig többet és többet akarok abból, amitől félnem kéne, mert most biztonságban érzem magam

Kis idő múlva fázni kezdtem, így hát végigszaladva az esőn, hazafelé tartottam.

Beértem a városba. A városban sütött a nap, az emberek nyüzsögtek. Annak ellenére, hogy itt eső nem esett és meleg volt, nem éreztem magam olyan jól mint a szakadó esőben. Emberek összefüggéstelen beszédét és komolytalan viselkedését láttam.

Hazaértem. Megittam egy bögre meleg tejet. Volt időm gondolkodni.

Visszaemlékeztem a rétre, a fényességre és szabadságra.

Rájöttem, nem történt velem semmi különös, csak boldog voltam.

Boldog vagyok és boldog is leszek, ameddig van kiért, és miért élnem.

A legjobb az egészben, nem kell villamosjegyet vegyek, hogy eljuthassak oda, arra a rétre, hanem csak szeretnem kell és viszont kell szeressenek.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: Igaz vagy nem / Szerda, 2009. április 08., 13.07 Válaszoljál rá!

Igen,az embernek szüksége van pihenésre,csendre, kikapcsolódásra
És most ennek elérkezett az ideje:ki kell kapcsolni,hadd pihenjen

Hozzászólt: Nagy István / Kedd, 2009. április 07., 21.32 Válaszoljál rá!

A pitypang, a napsütés, és az eső mindig szeretni fog. De a fű zöldje is! És a viszonzás nekik is örömet okoz.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu