Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2020. szeptember 26., 01.46

Vasárnaptól hétfőig

Írta: · Simon Bernadett
2009. július 27., 20.07 Hétfõ

Vasárnap délben keltem. Álmos voltam, morcos és ideges.

Vasárnap délben ki nem az? Az erőltetett ebéd után elhatároztuk, hogy nem poshadunk már a házban régi jó szokásunk szerint, hanem kilátogatunk Menyházára a palacsintafesztiválra.

Mikor odaértünk, azt hittem kápráznak a szemeim. Annyi ember tolongott, lökdösődött, akaratoskodott, egy idő után kezdtem azt hinni, valamit ingyen osztogatnak.

Csomó érdektelen érdeklődő,  álltak sorban, egy falat palacsintáért. De nem akármien palacsinta volt ám az. Olyan kézzel csinált palacsinta, amellyel a maszlagot keverte, sütés után a tányérra kiszedte, kenés után pedig az apró visszajárót számolta. Szóval kérem, külön tudomány kell ehhez is. Ezek után úgy gondoltam, minimum tizenöt perc sorbaállás után, hogy köszönöm szépen, majd ízlelőbimbóm elégedetlenségének anyukám otthoni palacsintája fog eleget tenni.

Szóval, odébb is álltam egy házzal, és sültkolbászt vásároltam, ha már palacsintát nem sikerült. Őszintén be kell vallanom, életemben rosszabb sültkolbászt nem ettem. A legjobb ebben a menyházai kiruccanásban a feles kóla volt.

Ahogy Aradra értünk, nyüzsgött a város. Emberek jöttek-mentek, szaladtak, siettek. Jó volt látni, hogy azért vannak még, akik a vasárnap délutáni nagyon érdekes tévéműsor helyett egy sétára fizetnek be.

Az élet bizony nekem sem állt meg, és palacsintasütés után, este már Zerindre indultam, a nagyon régen várt Ossian koncertre.

Este a város is megnyugodott már. Lecsendesültek az utcák, az addigi zaj egy távoli szél kavalkádjában távozott. A kocsiból csodálatos volt látni, ahogy a nap lenyugvóban festette bíbor vörösre az eget. Még este is mókára volt kedve, még este sem merült ki egésznapi munkájától, el-el bújt fák lombjai mögött és bokrok mélyeibe. Végig követte a kocsit, egy pillanatig sem vette le rólunk a szemét, majd egy hirtelen kacsintással elbújt a rét mögé.

Még tudtuk, hogy ott van, hiszen elárulta őt a színes ég. Bármennyire is szeretett volna elbújni, mi még tudtuk, hogy ott van.

Mire odaértünk sötét volt. Sötét és hideg, s mégis mikor átléptük a kaput és elindultunk az úton mely a színpadhoz vezetett egy melegség járt át. Csupa magyar ember, csomó ismerős arc, vígan szaladgáló gyermekek. Rockerek vagy nem, ha magyar, ott volt a helye. A bulit az Ossian előzenekara, az Invaders kezdte, műsoruk végén elengedhetetlen volt a már szokássá vált, „szép volt fiúk”.

Ezek után következett az igazi tombolás. A színpadon az Ossian, hatalmas üdvrivalgás, ordibálások, sikítozások. Tombolt a közönség és tombold a banda is. Egy pár politikai maszlag természetesen nem maradhatott ki. Amikor úgy éreztük sem a nyakcsigolyáink, sem a lábaink nem bírják már, elindultunk Aradra. Ugyanaz az út, mégis mennyire más. Nincs már játszadozó nap, csak sötétség végén leplezett kanyarok. Közeledtünk a város felé, volt még elég út amit meg kellett tenni, mégis már messziről érződött a nyugalom, a csend. A sötét kilátásunk, csak pár messziről pislákoló fény nyaláb tette fényesebbé.

Az emberek álomra hajtották fejüket. Mire hazaértem, már hétfő lett…ugyanaz a nap, amelyben nyolc órával később munkába indul majd a „józan robot”, s elkezdődik majd a befejezett nyüzsgés. Én is álomra hajtottam a fejem, de csak miután megettem anyukám hamisíthatatlan csokis palacsintáját.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: piytu / Péntek, 2009. november 20., 19.25 Válaszoljál rá!

jezus hol vagy>?/

Hozzászólt: Petukának / Péntek, 2009. augusztus 28., 23.55 Válaszoljál rá!

Förmedvényed magadat minősíti.

Hozzászólt: petu / Kedd, 2009. augusztus 18., 18.35 Válaszoljál rá!

ez nem egy eladasra varo mu te baromarc, ne motivumokat keress benne!

Hozzászólt: Az előbbi nem... / Szombat, 2009. augusztus 01., 11.24 Válaszoljál rá!

...Hát azokból tényleg nem, kedves Wekerle. Volt egy olyan szakasza az életemnek, amikor nagyon szükségem lett volna kemény, de józan útmutatásra. Nem kaptam meg, csak, néha, langyos dicséreteket. Amik arra voltak jók, hogy hosszú éveken keresztül fogalmam sem volt, hogy mit, minek és hol kellene tennem. Sajnos ez a bizonytalanság, részben, még ma is tart.

Szerinted, AFH, én nem szurkolok Berninek?... Abban pedig egyetértünk, írjon sokat. De megjelentetni csak a valóban arra érdemeseket kell. A többit elemezni és elsüllyeszteni. Később, alkalomadtán még elő lehet venni őket.

Hozzászólt: AFH / Szombat, 2009. augusztus 01., 09.54 Válaszoljál rá!

Lehet hogy Berniből nem lesz egy George Sand, Oriana Fallaci vagy Jókai Anna, de van benne néhány jellemző ami belőlünk hiányzik : hit, önmagunk vállalása, kitartás.
Én nagyon szukolok neked.Írjál sokat.
Aláírás: A(kiből) a F(entiek) (H)iányoznak

Hozzászólt: Wekerle / Szombat, 2009. augusztus 01., 06.34 Válaszoljál rá!

Kedves "Nem,...", kicsit túl szigorú vagy. Egyetlen mentséged, hogy a " hú, de jó, de szép, gratula" tipusú hozzászólásokból viszont nem lehet tanulni.

Hozzászólt: Nem,... / Péntek, 2009. július 31., 23.42 Válaszoljál rá!

...nem értek egyet.
Ez egy elég gyöngécske írás.
Nagyon nem tiszta, hogy a palacsintáról szól, a szép alkonyatról, vagy az Ossian-koncertről.
Vagy mindháromról, de akkor sokkal jobban kellene egymásba építeni a három motívumot.

Berni, több igényességet (a helyesírási hibák kiküszöböléséhez is), erősebb ihletet kívánok.
A félig kész, kiérleletlen írások helye az asztalfiók. Ezt a szerkesztőnek is tudnia kell.

Hozzászólt: Gratulalok / Péntek, 2009. július 31., 20.19 Válaszoljál rá!

Szep volt, gratulalok

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu