Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2022. május 19., 14.59

Szembenállás

Írta: Chirmiciu András
2022. január 17., 08.32 Hétfõ / Hunyad

Ahogy várható volt, kudarcot vallottak az Oroszország és az USA, illetve a NATO közötti múlt heti genfi, brüsszeli és bécsi tárgyalások, Washington és európai szövetségesei visszautasítottak a december 17-én megfogalmazott moszkvai ultimátumot, melyben a Kreml olyan elfogadhatatlan feltételeket szabott, amelyek lényegében megkötnék a NATO kezét, és jóformán kizavarnák az USA-t Európából. Moszkva nemcsak az észak-atlanti katonai szövetég további keleti terjeszkedésének megállítását követelte, hanem az 1997 után csatlakozott tagállamokban (azaz a volt szocialista országokban) lévő katonai bázisok felszámolását, és az Oroszországot elérni képes atomtöltetű rakéták kivonását is. 
Putyin számára az 1989 és 1991 közötti időszak maga a tragédia. Jóllehet a kommunista rendszer bukását nem bánja, Vlagyimir Vlagyimirovics és hatalmi köre azóta sem tudja megemészteni, hogy 1989-ben Moszkva elvesztette külső (szocialista országok), majd 1991-ben belső (szovjet köztársaságok) birodalmát. Putyin visszaforgatná az idő kerekét legalább 1991-ig, de inkább 1989-ig. Decemberi ultimátuma ezt célozza, sőt, még annál is többet, az Oroszországot elérni képes atomrakéták kivonása például az egykori vasfüggöny nyugati oldalán lévő amerikai atomfegyvereket érintené.
Az amerikaiak hajlandók voltak tárgyalni egyes orosz követelésekről – mint például a kölcsönös fegyvercsökkentés, vagy a katonai gyakorlatokon való kölcsönös részvétel –, az elvi kérdésekben azonban nem engedtek. Nem is engedhettek, hiszen nemcsak beleszólást, hanem vétójogot biztosítottak volna Moszkvának a NATO belügyeibe, illetve tálcán engedték volna át neki Kelet-Európát. Oroszország szinte teljes kapitulációt követelt az USA-tól, s cserében semmilyen engedményre sem volt hajlandó, például a Moldvában, Grúziában vagy Ukrajnában illegálisan állomásozó orosz csapatok kivonására.
A Kreml hivatalos retorikája szerint a NATO európai jelenléte fenyegetést jelent Oroszország számára. Ezt ők sem hiszik komolyan, az amerikaiak nem tettek semmilyen kísérletet Oroszország meghódítására, s a tizenkilencedik és huszadik század tapasztalatai alapján aligha vállalkoznak ilyesmire. Akkor a világhatalmi ambíciókat szövő Napóleon, illetve Hitler hatalmasat bukott Oroszországban. A keleti országokat pedig nem Washington kezdeményezésére, hanem azok kérésére vették fel – jócska várakozási időszak után – a NATO-ba.
Oroszország tulajdonképpen nagyhatalmi ambíciói elfogadtatását próbálta elérni a múlt heti tárgyalásokon. Az oroszok egyetértenek Putyinnal abban, hogy Oroszországnak nagyobb szerep kell, hogy jusson a világpolitikában és, hogy 1989-91-ben a Nyugat (elsősorban az USA) átverte őket. Holott annak idején a nyugatiak semmilyen szóbeli ígéretet sem tettek, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni, ezt legutóbb Gorbacsov angol nyelvű fordítója is elismerte, aki személyesen részt vett minden akkori tárgyaláson.
Putyin viszont kihasználná a hatalmi helyzet változásából fakadó alkalmat. Mint elődei oly sokszor. Az 1853–56-os krími háborúban vesztes, padlón lévő Oroszország megerősödött, s 1877–78-ban erősen tért vissza az európai porondra a győztes törökellenes háború után. Az első világháború, a cárizmus összeomlása, majd az azt követő polgárháború nyomán a Szovjetunióvá változó Oroszország újabb jelentős visszavonulásra kényszerült, elvesztette Finnországot, a balti országokat, Lengyelországot és Besszarábiát. Két évtized alatt azonban ismét megizmosodott, Sztálin visszaszerezte 1939–41-ben az elvesztett területek nagy részét, sőt, 1945-ben fél Európát is. Putyin úgy véli, hogy eljött az újabb reváns ideje az 1989–91-es megalázás után. Manapság Oroszország erős és eltökélt, miközben az afganisztáni kivonulás után az USA gyenge, társadalma megosztottsága már-már civil összecsapások küszöbére sodorta az országot, s a nyugat-európai országokban is hasonló folyamatok zajlanak. 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu