Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2022. május 17., 23.59

Tálibok, afgánok, nyugatiak

Írta: Jámbor Gyula
2021. augusztus 19., 17.16 Csütörtök / Arad

Nincs kicsit is a világ dolgai iránt a világ civilizáltabb felén élő érdeklődő ember, aki ne hallott volna az utóbbi hetek, napok afganisztáni történéseiről, hisz tele van vele az írott és az elektronikus sajtó.

A tény: Afganisztánban a tálibok (amerikai és román elnevezés szerint talibánok) rátették kezüket az országra, sokkal gyorsabban, mint azt a világ állítólag legjobb hírszerző szervezete (hivatalos elnevezés szerint a Központi Hírszerző Ügynökség, angolul: Central Intelligence Agency, rövidítve CIA) előrelátta. A tálib-győzelem azonban nemcsak a CIA, hanem, ami súlyosabb: az Amerikai Egyesült Államok „kiemelkedő” kudarca is.

Pedig az Államok hírszerző szerveit – amelyek között a CIA a legnagyobb, legjelentősebb – együttesen (2013-as adat) évente 52,6 milliárd USD-vel finanszírozzák. Az összeg azóta minden bizonnyal jelentősen emelkedett. Összehasonlításként: Romániában a 2021-es évi költségvetésben 173 700,8 millió lej bevétel szerepel. Tessék ezt elosztani kb. 4,9-cel, s megkapjuk, hogy Románia idén kevesebb bevételre számít, mint az USA (legalább) öt hírszerző szervezetének kiadása volt nyolc évvel ezelőtt.

Szóval a lényeg: a CIA és a többi USA-hírszerző szervezet (bocs’ a durva szóhasználatért) pofára esett 2021 augusztusában Afganisztánban.

Abban a (tévéközvetítésekből kietlennek, csupahegy-sziklának tűnő országban – némelyek Dél-, mások  Közép-, megint mások Nyugat-Ázsiába sorolják –, amelyet története során számtalan idegen hatalom (Perzsa Birodalom, Nagy Sándor, kusánok, heftaliták, arabok, török és mongol népek) próbáltak több-kevesebb sikerrel a maguk hatalma alá vonni. Az újabb korban a britek és a szovjetek, legújabban az amerikaiak és szövetségeseik (a NATO-partnerség keretében többek között románok, magyarok is) próbálkoztak – az amerikaiak közvetlenül a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadást követően, az Al-kaida feltételezett fészke elleni „megelőző” támadásként. Mellesleg: az ország ma is a világ egyik legnagyobb bizniszének számító kábítószer-kereskedelem alapanyaga, a mákból előállított ópium termelésének legalább négyötödét adja.

Most a világ legerősebb hadserege behúzott farokkal távozott (hogy miért is, ez külön elemzés tárgya lehetne, igaz, nem legyőzötten, mint annak idején Vietnámból), s örülhet, ha hű embereit (tisztségviselőit, az azokat támogató helybelieket) kimentheti, miután az ország demokratikus átalakítása, a jelek szerint csődöt mondott. (Sokan ezzel kapcsolatban jogosan kérdezik: lehetséges-e egyáltalán a demokrácia exportja? Példák pró és kontra is vannak.)

Politikusok, politológusok pillanatnyilag világszerte zavarodottan állnak a hihetetlenül gyors afganisztáni összeomlás előtt. A nem politikus, de figyelmes külső szemlélő sem érti, hogyan kapitulálhatott szinte puskalövés nélkül az állítólag 300 ezres (kiképzett, amerikai és szövetséges fegyverekkel ellátott) kormányhű hadsereg az 50-60 (de legfeljebb 85) ezres, igaz, nagyon harcedzett és elszánt tálib harcos előtt. Lehet, hogy az előbbiek nem is bíztak az afganisztáni demokratikus átalakulásokban? Lehet, hogy az évszázados, szunnita – a modern világtól jócskán elmaradott – muszlim értékekhez, pl. a sariához való visszatérés álmát dédelgették magukban?

Vagy csupa gyámoltalan, nyimnyám, árnyékától is megijedő fiatalokból toborozták volna a „kormányhű” hadsereget?

A tálibok amúgy megbékélést és megbocsátást hirdettek a régi rezsim követőinek, de hát sokan (joggal) nem hisznek nekik. Akik a nők státuszát évszázadokkal visszavetik, az iskolázást (főként a lányokét) jórészt betiltják, s azt követték el, amit elkövettek, azoknak mennyi hitelük lehet?

Afganisztán tőlünk messze van, a mai, ottani változások azonban mondhatni világméretűek, az ázsiai országból kiindult kényszerű népvándorlást például Nyugat- és Közép-Kelet Európában is megérezzük. Pillanatnyilag olyan folyamat elején tartunk, amelynek valódi következményeit nehéz felmérni. Ami biztos: jobb nem lesz tőlük a világ.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu