Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2021. január 28., 08.02

Történelem

Írta: Jámbor Gyula
2009. május 23., 12.00 Szombat
Román–magyar történésztalálkozó zajlott a napokban Bukarestben, ezúttal nem túl nagy médianyilvánosság előtt. És jól van ez így: jelzi, hogy e találkozók – merthogy a sokadikról van szó – beilleszkedtek a normalitás rendjébe, nem számítanak immáron sajtószenzációnak. 


Annál jelentősebb az, ami mögöttük van.

Hosszú ideig ugyanis a román és magyar történészek nem voltak „beszélő viszonyban”, annál vehemensebben mondták a magukét. A Ceauşescu-korszakban nem is lehetett volna másképp, hiszen a román nemzet történelme kimondottan politikai ügynek számított. 1970-ben létrehozták ugyan a román–magyar történész vegyes bizottságot, működése azonban nem volt sem normális, sem gyümölcsöző, 1982-ben meg is szakította üléseit. A kapcsolatok újrafelvételére 1990-ben kerül sor, 1992/93-ban „tisztázó” jellegű találkozó zajlott Bukarestben, egy „bevezető” ülés Budapesten, illetve Veszprémben. 1994-ben először tartották meg a rendes évi ülést. 

Azóta a magyar és román történészek rendszeresen találkoznak (egy ilyen összejövetelnek éppen öt éve, 2004 májusában Arad volt a helyszíne), tavaly óta pedig a Magazinul Istoric román és a História c. magyar történelmi folyóirat munkatársai is rendszeresen összejönnek. Mégpedig, mint a mostani találkozó után a két főszerkesztő elmondta: kimondottan derűs légkörben. Ami persze távolról sem jelenti azt, hogy a két tábor mindenben egyetértene, de hát ezt maga a szakma se várja el. Az igazság, a történelmi igazság pedig különösen, legalább két-, ha nem többoldalú, egy-egy történelmi esemény, korszak sokféleképpen értelmezhető. „Az őszinte veszekedés, az őszinte vita a barátság és egymást-becsülés első jele”, mondta egy neves magyar történész. A román–magyar vonatkozású történelemben rengeteg a vitás, tisztázatlan kérdés, a más-más megítélés, de ha a történészek szakítanak a politikai gondolkodás historizáló hagyományával, ha nem vetítik vissza a történelembe a mai problémákat, ha az asztal alatt nem rúgdossák egymás lábát, miközben fölötte ölelkeznek, ha európai módon közelítenek a kérdésekhez, az nagy hasznot hozhat mindkét fél számára. A történelem az élet tanítómestere, kár lenne megírását szemellenzős történészekre hagyni. 
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu