Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. november 29., 01.24
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas

Demokrácia-export

Írta: Ujj János
2021. szeptember 06., 16.58 Hétfõ / Arad

Minél több információt szerzünk a nyugati világ „rejtelmeiből”, annál többször állapítom meg, hogy mi, közép- és kelet-európaiak cseberből vederbe estünk. Mármint akkor, amikor kikerültünk a szovjet birodalom fennhatósága alól, s beleestünk a nyugat vonzásába, mint a cukor- és virágillattól megittasult bogár a húsevő növény kancsójába. A különbség csupán az, hogy az előbbit reánk kényszerítették, az utóbbit meg mi magunk választottuk magunknak. Mert olyan édeninek tűnt.

Most már tudjuk: ahogyan a szovjet-orosz medve erőszakosan rátette a mancsát Európa államaira, ugyanúgy terjeszkedik (vagy próbál) az amerikai Samu „nagybácsi” is a cilinderével és csillagos zászlajával. Az idősebbek és a „tapasztaltabb” középgeneráció tagjai még emlékeznek a „forradalom exportja” nevet viselő doktrínára. Vagyis arra, hogy a bolsevik „nagy testvér” agitátorokat küldött oda, ahol elégedetlenséget észlelt, s ott kirobbantotta a forradalmat, vagy segítette a baloldali erőket a hatalom átvételében. Mint történt a két világháború között Spanyolországban, később Görögországban, Chilében, Dél Amerika és Afrika több országában. Volt, ahol csak véres polgárháború árán sikerült megszabadulni a kommunista veszélytől.

Nyugat ugyanezt tette a demokráciával. A szakkommentárok szerint az Amerikai Egyesült Államok azért bukott bele Afganisztánba, mert túlságosan erőltette az amerikai mintájú demokrácia exportját. Nem titok, hogy a szovjet lerohanást követően, Amerika fegyverezte fel korszerű hadfelszereléssel, és képeztette ki a tálibokat. Amikor majd egy évtizednyi hiábavaló erőlködés után a szovjet fegyveres erők kénytelenek voltak elhagyni az országot, az Egyesült Államok semmiképpen nem akarta, hogy ázsiai mintájú és vezetésű államalakulat jöjjön létre. Erőltette az amerikai mintájú államberendezést, amelyet a törzsi rendszer és a hadurak (utóbb kiderült, hogy a lakosság többsége sem!) nem fogadtak el. Onnan indult a két évtizedet tartó fegyveres konfliktus, amely Amerikának (is) sok-sok milliárd dollárnyi veszteséget jelentett. A sok ezer halott és sebesült amerikai és más nemzetbeli katonát, a helyi civil lakost nem is említve.

Winston Churchill történelmi megállapítása szerint a demokrácia nem tökéletes, de jelenleg annál jobb társadalmi berendezkedés nincs. A nem tökéletes megállapításra az amerikai demokrácia leginkább rászolgál. Erről az immár több évtizede azt „élvező”, aradi származású Budai Tibor barátom igencsak pontos információval szolgálhatna. Abból az afganisztániak, de mások sem akarnak már részesülni.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu