Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2022. augusztus 13., 06.31

Gondolatok bezártságban

Írta: Ujj János
2020. május 07., 17.04 Csütörtök / Arad

A már másfél hónapja tartó karantén alatt egyre gyakrabban böngészem a világhálón számítógépemre érkezett küldeményeket. Különösen a régi magyar filmeket, legendás színházi közvetítéseket, klasszikusnak számító kabarétréfákat keresgélem. Fiatalságunkat idézni, feleleveníteni a kellemes élményeket. Nosztalgiázni, avagy pótolni a kimaradtakat. Volt olyan film, színdarab, különösen kabarétréfa, amelyre sokadszorra kattintottam rá, de akadtak újdonságok is, melyekre rácsodálkoztam, mint minden újszülött a neki először elsütött, másnak már szakállas viccre.

Jó ismételten élvezni színészóriások alakítását, a jeles rendezők mestermunkáit. Felvillantani olyan zseniális képsorokat, mint Ben Húr kocsiversenye, a madarak támadása Hitchcock filmjében, avagy a magyar Körhinta híres táncjelenete. Ajánlgatom utódaimnak is, hogy pillantsanak bele egy-egy kimagasló alkotásba. Nem túl nagy sikerrel. Kíváncsiságból néhány percre belenéznek, de ritkán jutnak a végére. Unalmasnak, vontatottnak, a témát porosnak tartják. Az olyanokat is, melyekkel mi annak idején nem tudtunk betelni. (Az ötvenes években akadt barát, aki hússzor nézte meg a Kétszer kettő néha öt című filmet Zenthe Ferenccel és Ferrári Violettával a főszerepben.)

Kezdetben zokon is vettem a közönyt, de alaposabban elmélyedve a dolgokban, igazat kell adnom nekik. Megváltozott az életszemlélet. A mai fiatalok eszményképei nem a kosztümös filmek szereplői, nem karddal vívó lovagok, cicomázott hercegnők, kényeskedő polgárlányok. Az élet felgyorsult, a mai hősök fényes verdákon, jachtokon, helikopteren százas tempóban furikáznak elegáns nőkkel. A hölgyek meg emancipáltak, maguk intézik a sorsukat, egyenlő partnerei a férfiaknak. Mit kell annyit édelegni, térjünk a lényegre – vallják mindkét nem képviselői.

Szóval letettem arról, hogy másoknak ajánlgassak műsorokat. Maradok a magam portáján, s élvezem (példaként) a színházból közvetített Márió és a varázslót (Thomas Mann), a Döglött aknákat (Csurka István), meg a régi mozifilmeket. Benne Somlai Artúr, Kabos Gyula, Latabár, Darvas Iván, Soós Imre játékát. Nem is beszélve az „ügyeletes” szép színésznőkről, mint Krencsey Marienn, Töröcsik Mari vagy Béres Ilona. Valamikor úgy rájuk csodálkoztunk, hogy poros lett a földre pottyant szemünk.

Hölgyeim, uraim, ez a világ rendje. Hagyjuk, hogy folyjon a maga medrében!

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu