Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. november 29., 01.19
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas

Hiába vártam

Írta: Ujj János
2021. augusztus 30., 17.05 Hétfõ / Arad

Az olimpiai játékok miatt hátérbe szorulva kezdődött meg a hazai következő labdarúgó idény. Régi és új csapatokkal, bennük eddig ismeretlen játékosokkal. És a szurkolók azon reményével, hogy ebben a szezonban egy magasabb színvonalú, látványosabb küzdelmet láthatnak. Az első néhány fordulót követően elhamarkodott lenne messzemenő következtetéseket levonni, bár a hazai csapatok csúfos leszerepelése az európai kupák selejtezőiben nem sok jóval kecsegtet. Magam az első benyomásokat szeretném megosztani az olvasókkal.

Bár hatvan évvel ezelőtt egy évig magam is a bukaresti Dinamónál sportoltam, bevallom, nem szívlelem a klubot. Aki megélte a diktatúra éveit, az tudja, miért. Nem lehet feledni, hogy négy évtizeden keresztül a belügy sportklubja volt. A gyűlölt szekuritáté és a milícia pénzelte. Igaz, harminc éve a tulajdonos változott, a hazai sportvezetés ugyanolyan „féltő gonddal” pátyolgatja a klub csapatait, mint korábban. Nem titok, hogy a klub évek óta pénzügyi zavarban van, nem tudja kifizetni adósságait. Ha a Román Labdarúgó-szövetség és a Liga nem nyúlt volna alá, a focicsapat már kiesett volna az első osztályból. Rossz nyelvek szerint két éve ezért a csapatért emelték fel az első liga létszámát kettővel, nehogy véletlenül a selejtezőn kiessen.

Mostanság viszont számomra egyre szimpatikussá kezd válni a labdarúgó-együttes. Miután a külföldi befektető otthagyta a klubot, magával vitte a spanyol játékosokat, saját erejéből próbál meg talpra állni. Kalapot emelek a csapatmenedzser, az edző, a szakmai stáb előtt azért, hogy csak hazai, jószerével saját nevelésű játékosokból álló együttest küld pályára hétről hétre. Vállalják a vereségeket is! Állítom, ha következetesek maradnak, erőfeszítéseiknek valamikor meglesz az eredménye. Jó lenne, ha minden hazai együttes követné a példájukat.

A másik észrevételem végkövetkeztetése a címben szerepel. Láttam az új Ghencea Stadionban a friss másodosztályú Steaua első hivatalos mérkőzését. A meccset nem kommentálom, de a szurkolók viselkedését igen. Az első tíz percben ugyanis annyi petárdát robbantottak, hogy volt, amikor a pálya felét szinte nem lehetett látni a füsttől. A berúgott gólt követően hasonló volt a helyzet. A stadion bemondójának számtalan figyelmeztetése ellenére. (Megjegyzés: a magyarellenes, xenofób ritmusok miatt semmiféle felhívás nem hangzott el!)

Aradon az újaradi stadionba, a belépés előtt (az új UTA Stadionba még nem sikerült jegyet szereznem!) megmotoztak, nem viszünk-e be a lelátóra olyan apróbb-nagyobb eszközt (öngyújtó, bicska, sörös doboz), amit a pályára lehetne dobni. Ugyanabban az országban, más helyen (a fővárosban is) egész pirotechnikai arzenált lehetett bevinni, s ott akadálytalanul felhasználni.

Vártam a román labdarúgó szervek azonnali állásfoglalását, határozatát: milyen pénzbüntetést rónak ki a rendezvényszervezőre, hány hazai mérkőzését kell zárt kapukkal lejátszania a katonacsapatnak. Mindeddig hiába. A konstancai szurkolók magyarellenes rigmusai miatt a tengerparti klubot már megbüntették!

Tisztelt RLSZ és Liga! Felhívnám szíves figyelmüket, hogy elmúltak azok az idők, amikor a Steaua, Dinamo vagy a Scornicești a „védett férfiak” kategóriájába tartozott, s kötelező volt őket pátyolgatni, szabálytalanságaik felett szemet hunyni. Jó lenne végre egyenlő mércével mérni a jót is, a rosszat is.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu