Ujj János

A világhálón kerengő nagyon szellemes vicc szerint, arra a riporteri kérdésre, hogy mit csináltak régen, gyógyszerek nélkül, ha megbetegedtek, Pista bácsi rávágja: Hát meggyógyultunk, fiam!

Remélem, utódaink jól fognak majd szórakozni azokon az eszement sületlenségeken, melyek manapság a legtöbb médiában fellelhetők.

Egy, a Himalájáról, pontosabban annak legmagasabb, 8000 méter feletti csúcsairól készített összeállítást „sodort” felém, no nem a szél, hanem a világháló.

Olvasom a lap egyik minapi számában Jámbor Gyula barátom jegyzetét a párizsi klímacsúcsról.

Mind gyakrabban jut eszembe az a magyar szólásmondás, hogy „törököt fogtam, de nem enged”.

Olvasom, hallgatom, nézem az óévbúcsúztató eseményekről szóló híreket. Szinte egész Európában szigorú óvintézkedések voltak (vannak mindmáig) életben: kijárási tilalom, tűzijáték betiltása, összejövetelek csak korlátozott számú résztvevővel, fizikai távolságtartás, kötelező maszkviselés.

Az utóbbi hónapokban, hetekben ritka az olyan nap, amikor nem kapunk hajmeresztő híreket valamelyik nyugati országból.

Barátok, ismerősök többször is felhívták a figyelmet arra, hogy egyik este, még karácsony előtt, a Duna Televízió egészében levetíti A pozsonyi csata című magyar animációs filmet.

Néhány napja hallottuk a hírt, hogy a Kárpátok egyik, hozzánk viszonylag közeli hegycsúcsán leesett az idei tél első hava. 

Olvasom egy anyaországi ellenzéki pártvezető felhívását, miszerint a következő választásokon az ellenzéki jelszó: egy lista, egy program, egy képviselő-, egy miniszterelnök-jelölt.

Lassan ideje lenne módosítani azt az újságírói mondást, miszerint a téma az utcán hever.

Rendszeresen kapok üzeneteket az Emberi Méltóság Központtól.

Tízparancsolat. Minden hívő keresztény által betéve tudott, a Mindenható akaratát tükröző utasítások.

Barátaim, ismerőseim tudják, hogy nagy állatbarát vagyok. Lakásunk környékén ismeretlenek is csak „a kutyás úr”-ként emlegetnek.