Ujj János

Hogy Európa a vesztébe rohan, azt minden józan ember látja. Megdöbbentő az a tény, ahogyan a kontinens vezető politikusai erre reagálnak. Az Európai Unió tagországaiban olyan alacsony az őslakosság szaporodási rátája, hogy az kétségbeejtő.

Néhai kedves barátom unokája megszületésekor kierőszakolta a szülőktől, hogy történelmi magyar nevet kapjon a keresztségben.

Abban a korban vagyunk, amikor sűrűn csapkod a villám a generációnk tagjai közé. Kisebb-nagyobb nyavalyával szinte valamennyien küszködünk, egy bizonyos korban az már hozzátartozik mindennapjainkhoz. Egy orvos barátom kérdezte a minap, hogy milyen betegséggel kezelnek huzamosabb ideje. Megmondtam.

Sok százmillió drukker szerte a földkerekségen követte figyelemmel az első oroszországi focivébé eseményeit. Hogy miként tették a szervezők, nem tudom, de dicséretes munkát végeztek.

Nekünk azt oktatták annak idején, hogy egy demokráciában a három államhatalom, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató egymástól függetlenül fejti ki tevékenységét.

A televízió híradójában láttam a franciaországi Nantes-ban készült felvételeket. A francia rendőrségnek kétévi nyomozást követően sikerült rátalálnia egy korábban már kiutasított ázsiai férfira.

A megjelenése óta rágódom Réhon Józsefnek ebben a lapban megjelent egyik írásán. Az aradi magyar tannyelvű oktatással kapcsolatban fogalmazott meg néhány kérdést, s azokra igyekszem választ adni.

Most kaptam a hírt a világhálón: Ausztriában az anyakönyvvezetőket rendelettel utasították, hogy ezentúl anyakönyvezni lehet az úgynevezett interszexet is.

Nem szándékom vitatkozni az EU kinevezett szakbiztosával a Magyarországról készített jelentésének a tartalmával kapcsolatban. Megteszik azt mások, nálam hozzáértőbb, politológiából sokkal jobban felkészültek. Kap tőlük hideget eleget.

Barátaim között akad, aki a most regnáló kormánykoalícióra esküszik, de akad, aki (ha nem is feltételek nélkül) az ellenzék pártján áll. Vitáikba ritkán szólok bele, mert nem vagyok napirenden a hazai politikával.

Olvasom a Koltay Gábor rendezővel készített beszélgetést, amelyben a júniusban Budapesten bemutatandó, Trianon témájú rockoperával kapcsolatos kérdésekre válaszol. A rendező elmeséli, hogy édesanyja szombat délutánonként miként regélt két gyermekének a magyar történelemnek az anyaországban is elhallgatott momentumairól.

Most, amikor Európában ismét a realista történetkutatás kerül előtérbe, a marxista-materialista történetírásban az egekig dicsért, az emberiség történetében mérföldkőnek nevezett francia forradalom is átértékelődik.

Nemrég egy társaságban éles vita alakult ki az Európában kialakult helyzetről. Valaki az EU liberális álláspontját hangoztatva kötötte az ebet a karóhoz, hogy a migránskérdés egy mondvacsinált ürügy, hiszen a bevándorlók már integrálódtak azokban az országokban, ahova 2015-ben befogadták őket.

Olvasom Réhon József nemrég megjelent írásában, hogy szépemlékű Kóthay Tibort annak idején az Ötödszörre a színházról című írását hozva fel indokként távolították el az aradi pártlaptól.