Válaszút előtt a magyarság

Hivatalosan is megkezdődött a magyarországi választási kampány. Április első vasárnapján az anyaország lakossága és a magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok nemcsak új országgyűlést választanak, hanem az ország és a nemzet hosszú távú sorsáról is döntenek.

Orbán Viktor és a Fidesz jó eséllyel indul, hogy zsinórban negyedszer is győzzön a választáson, noha az előző három alkalommal elért kétharmados többséget valószínűleg már nem szerzi meg.

Szorosabb politikai megmérettetés ígérkezik, miután az ellenzék összefogott Orbán Viktor ellen, s egységes tömbként lép pályára, vagy legalábbis ezt a látszatot szándékszik felmutatni. A választáson baloldali (rezsiköltségek, élelmiszerárak, életszínvonal) és jobboldali témák (a család fogalma, a gyermekek megvédése a kóros ideológiáktól vagy a határvédelem az illegális migrációval szemben) egyaránt szerepelni fognak. Orbánék azonban még így is előnnyel indulnak, a közvitát meghatározó témákat ők szabják meg, az ellenzék kénytelen azokhoz alkalmazkodni, saját témáit nemigen tudja előtérbe helyezni, legalábbis eddig. Sőt, fél-szájjal ugyan, de kénytelen elfogadni a Fidesz álláspontjait, melyeket korábban erősen kritizált. Manapság ellenzéki oldalon senki sem meri álproblémának nevezni a migrációt, a szerb határon 2015-ben felhúzott kerítés lebontását sem emlegetik, a határon túli magyarság elleni uszítást sem tartják jó ötletnek. E kérdésben a magyar társadalom egyértelműen jobboldali beállítottságú, az eleve heterogén ellenzék rájött, hogy lábon lőné saját magát, ha szembe szállna a népakarattal.

Márki-Záy Péter személyében a magyarországi ellenzék elvileg a legjobb jelöltet választotta Orbán kihívójának. Két nagy kihívással szembesül, az egyik Orbán legyőzése, a másik pedig az erősen eltérő szemléletű koalíció egységének a megtartása, úgy, hogy nincs saját pártja, a többieket pedig jóformán csak az Orbán-ellenesség tartja össze, miközben minden más elválasztja. Ha a választáson sikerülne nyernie, Márki-Záynak nem lesz könnyű közös nevezőre hozni a Gyurcsány-klánt, a Momentum ifjú budapesti liberálisait, a politikai süllyesztő küszöbére került egykori szocialistákat, és a szélsőjobbos Jobbikot, és stabil kormányzást biztosítani. Csakhogy ahhoz előbb meg kell nyerni a választást, ami egyre nehezebbnek tűnik Márki-Záy öngóljai mellett. Az utóbbi idők sorozatos bakijai, különféle társadalmi rétegek megsértésével Márki-Záy aligha növeli az ellenzék szavazótáborát, a bizonytalanokat pedig a Fidesz karjaiba taszítja.

Ellenben a Fidesz olajozottan működő gépezet, amely tudja, hogy mit akar az ország számára, annak hosszú távú sorsa érdekli. Sőt, azon is túl, az utóbbi években Orbán Viktor az európai politikai porondon is meghatározóvá vált, szavára a világsajtó is felfigyel, nemzetközi tényezővé vált, sokan példaképnek tartják.

A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéknek csupán Budapesten nagyobb a támogatottsága, mint a Fidesznek, vidéken viszont jelentősen elmarad, a határon túli magyarok között pedig szóba sem jön. A választás viszont a 106 egyéni körzetben dől el, ahol csak a magyarországi lakcímmel rendelkezők szavazhatnak. A határon túli magyarok csupán az országos pártlistára adhatják le voksaikat.