Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2022. május 26., 13.19

Világvége előtt

Írta: Jámbor Gyula
2021. február 09., 16.50 Kedd / Arad

Miért, miért nem – talán mindenre van többé-kevésbé ésszerű magyarázat – a napokban ismét szárnyra kelt a világvége motívuma. Talán a világjárvány kapcsán?

Ha jól emlékszem, tavaly valamikor olvastam egy cikket, s abban azt, hogy az emberiség már átélt 230 világvégét, azaz eddig már annyiszor kapott lábra a teória. Mindez, gondolom, a Földre és a földi életre vonatkozik, merthogy a (mai ismereteink szerint végtelen – borzasztó nehéz felfogni!) világegyetemre aligha.

A legújabb hisztériát az indította el, hogy a Föld felé közeledik egy méretes aszteroida, amely májusban ér el bennünket vagy közelségünket. „Repül a nehéz kő”, írta volt a költő, s ki tudja, hol áll meg.

Ha történetesen bennünket ér, hát akkor pechünk volt, bár sokunknak nem lesz módunk utólag elmélkedni fölötte.

De ez csak amolyan fantáziajáték, különben is neves tudósok megnyugtattak, hogy nem eszik olyan forrón a kását.

No de vannak más jelek, jelzések is a világvégére vonatkozóan. Az önjelölt, olykor analfabéta vagy azokhoz közel álló, szemmel láthatóan elfogult prófétákat félretéve voltak, vannak ám komoly és tiszteletre méltó, a témáról értekező elmék is.

Tetszettek-e tudni, hogy a világ kétségtelenül nagy lángelméinek egyike, az angol Sir Isaac (inkább Newtonként ismerjük, az általa felállított törvényeket ma is alapvetőkként tanítják) 2060-ban jelölte meg bibliai és asztrológiai tanulmányainak következtetéseként a világvége dátumát?

Aztán egy másik: a MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem, a maga nemében a világ egyik leghíresebbje – végzősei közül eddig mintegy nyolcvanan Nobel-díjasok) 1972-ben hatalmas tanulmányt végzett a Római Klub kezdeményezésére. Amelynek végkövetkeztetése: 2072-ig elérkezik az emberiség alkonya. A pusztulás nem következik be ugyan egyik percről, napról a másikra, de a civilizációs fejlődés megreked a szennyezettség, népességnövekedés, a kifogyóban lévő fosszilis erőforrások stb. miatt.

Perspektíváink tehát nem jók, bár az azóta eltelt fél évszázadban mutatkoztak biztató jelek (például az energiaforrások terén), de elképesztő mulasztások is a környezetszennyezés elleni harcban, például.

Akár Newtonból, akár a MIT-tanulmányból indulunk ki, még van (ha igaz, amit előre jeleznek) 40-50 esztendőnk – a mai tudományos, műszaki haladás üteme mellett óriási idő – ahhoz, hogy valamit rendbe hozzunk. Sir Isaacnak minden tiszteletem és elismerésem, de őt mára e tekintetben messze meghaladta az idő.

Sir David Attenborough-t (májusban 95 éves lesz!), ezt a hihetetlen nagyságú természettudóst, dokumentumfilmest azonban nem: most készül legújabb – persze, hogy a környezet védelmének és az emberiség jövőjének szentelt – filmjének bemutatására. Ha rajta, s a hozzája hasonlókon múlna, ma a világvége dátumát jócskán arrább tolhatnánk.

Ha lesz olyan olvasó, aki a makutyi dumát elszenvedve eljutott idáig, talán azt mondja majd: mit nekem a világvége? A fizetésem, nyugdíjam kicsi ahhoz, hogy ma Romániában tisztességesen megéljek, most pedig a jövedelmem befagyasztása körvonalazódik. Következésképpen ez egy rossz, nemkívánatos világ.

Mások viszont azt mondhatják, nem egészen indokolatlanul: ilyen jól, mint most – az átlagot tekintve, nyilván – még nem élt a román átlagpolgár. Ami, sajnos, nem zárja ki a számtalan, de legalábbis számos egyéni drámát, sőt tragédiát.

Ezekre alkalomadtán visszatérünk.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu