Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. november 29., 16.04
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas

A mi emberünk

2008. július 08., 14.00 Kedd
„Búza, búza, búza, de szép tábla búza!” – dicséri a népdal, és ilyentájt, aratás idején dicsérhetik azok is, akik a nagyszentmiklósi határban járnak. Mert köztudott, hogy a nagyszentmiklósi földek messzi földön híresek, aranyat érnek.


– Soha jobbkor nem találkozhattunk volna! Maga a mi emberünk –üdvözlöm Buzás Mátyást, a Nyugati Jelen nagyszentmiklósi lapkézbesítőjét, és kérdő tekintetét látva folytatom: – Ez a családnév utal a búzamezőkre, tehát igen stílusos, időszerű...

– Annyi eltéréssel, hogy rövid „u”-val írják. De ami az aratást illeti, van némi közöm hozzá... Pontosabban: volt benne részem, tehát közelről ismerem, a búzalisztet nemkülönben, mivelhogy pék a mesterségem – pontosít.

S ha már így együttes erővel fején találtuk a szöget, a további beszélgetés jön magától, peregnek a szavak, akár a búzaszemek... Visszavisznek a gyermekkorba, a Hódmezővásárhelyről idetelepült nagyszülőkhöz, akiket annak idején a föld vonzott erre a vidékre, majd Valkányra kanyarodott az életút, ahol a nyolcéves kis Buzás Mátyás, másik négy testvérével együtt anya nélkül, félárván maradt.

 – Aratáskor kötelet teríteni a gyerekek szoktak. A kaszálás férfimunka, a marokszedés az asszonyok dolga volt, mi kötelet terítettünk a kévék alá. A mezítlábas talpunkat szúrta a tarló, a lábunk szárát véresre karcolta a szederinda, de ez akkor természetesnek tűnt, egyikünk sem panaszkodott miatta. A kalászszedés amolyan szórakozásnak is beillett, főleg amikor a hörcsögök is „besegítettek”. Amit kisebb-nagyobb kupacba összegyűjtöttek, és mi, gyerekek megtaláltuk, felért egy nyereménnyel!

– Buzás Mátyás szerint milyen a jó búza, és milyen az igazi jó kenyér?

– A jó búza acélos szemű, a belőle sütött kenyér pedig spongyás, foszlós, „lyukacsos”, jól átsült. A „szőke” kenyér nincs átsülve, galuskás marad. A jó búzához, persze, jó kéz is kell. Kovász nélkül, gyenge minőségű lisztből nincs jó házi kenyér. Mi a pékségben sütöttünk krumplis kenyeret is, félbarnát is (akkoriban Aradhoz tartozott a pékségünk), jöttek érte a pécskaiak, vitték Aradra, és elismeréssel mondogatták: micsoda kenyér! És ha valaki tudja, milyen a jó kenyér, hát a pécskaiaknak elhihetjük! Nagyanyám korában a bevetőlapát meg a szénvonó ott állt készenlétben, tudta, mennyit kell fűteni a kemencében ahhoz, hogy piros hátú legyen a kenyér meg a  gyerekeknek szánt kis cipó. Nincs is annak párja, főleg, ha libazsír kerül a meleg cipóra!

– Eszerint nagymama lépett az édesanyja helyébe?

– Ő nevelte az ötödik testvérünket. Négyünket meg a mostohaanyánk. Gondolja meg bárki: négy gyereket vitt a házba az apánk, de a mostohaanyánk csupaszív asszony volt, vállalt bennünket. Igazi családjának tekintett. Ma is hálával gondolok rá. Emlékszem, egy alkalommal száz lejjel küldött a boltba vásárolni, és én, mint afféle játékos kisgyerek, addig csúszkáltam a havas-jeges úton, amíg elvesztettem a pénzt. Csak egyedül neki mertem bevallani, apámnak nem. És ő nem árult be, hallgatott a kárunkról, megvédett apám haragjától...

Miközben erre emlékezik, megfényesül Buzás Mátyás tekintete. Különös ez a párás csillogás egy meglett férfi szemében... Családpéldát őrizget, amelynek tartópillére tudott lenni egy „mostoha”, ám sohasem illett hozzá ez a megnevezés.

– Kenyérkereső házasemberként aztán a felesége biztosan eltiltotta a dagasztóteknő mellől...

– Dehogyis! Leánykorában az édesanyja dagasztott, és azt mondta neki: „Hagyjad, lányom, hátha majd pék lesz az urad!” Így is történt. Mintha kiolvasta volna a jövőből.

– Árulja el, hogy lapkézbesítőként mit olvas ki Buzás Mátyás a nagyszentmiklósi magyarok életéből?

– Azt, hogy szükségük, helyesebben szólva, szükségünk van egymásra. Szívesen látnak, és mivel naponta bekopogtatok hozzájuk, nem tekintenek idegennek. Kicseréljük a híreinket, váltunk néhány jó szót, és így nemcsak én vagyok kedves vendég a házukban, hanem az újság is...

– Isten tartsa meg a szokásukat! Akkor hát nem tévedtem: Buzás Mátyás a mi emberünk!
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu