Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2022. május 19., 14.49

Arcképcsarnok

2009. március 31., 15.02 Kedd
Történelmünk hőseivel, nagyjaival gyakran találkozhatunk olvasmányaink során, közöttük azonban alig akad nő, akikről megemlékeznének a történetírók. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni az elkövetkezőkben olyan híres magyar nagyasszonyok bemutatásával, akik méltók az utókor elismerésére, tiszteletére.


Zrínyi Ilona

A horvátországi Ozaljvárban született IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként. 1666. március 1-jén férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. Három gyermekük született: 1667-ben György, aki azonban még csecsemő korában meghalt, majd 1672-ben Julianna nevű leányuk, és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc. Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, noha I. Rákóczi Ferenc halála előtt Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi-vagyon, és a várak, többek között Regécz, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek. 

Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a török csapatok és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerülnek, és Thököly gyors egymásutánban kénytelen feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülveszik az utolsó erősséget, Munkács várát is. Zrínyi Ilona három évig védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében Munkács várát. Buda visszafoglalása után a helyzete azonban tarthatatlanná vált, és 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekei nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol azonban gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolyaszűzek zárdájában lakott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték egy jezsuita iskolába, és anya és fia soha többé nem találkozhattak. 

Amikor Heisler generális Thököly fogságába került, Zrínyi Ilonát a rab tábornokkal kicserélték. Búcsúlevelét, amit ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg soha nem kaphatta meg. Zrínyi Ilona 1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Hamvait fia hamvaival együtt 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet székesegyházban helyezték örök nyugalomra.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu