Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2022. május 19., 15.04

Arcképcsarnok

2009. április 17., 19.23 Péntek
Történelmünk hőseivel, nagyjaival gyakran találkozhatunk olvasmányaink során, közöttük azonban alig akad nő, akikről megemlékeznének a történetírók. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni az elkövetkezőkben olyan híres magyar nagyasszonyok bemutatásával, akik méltók az utókor elismerésére, tiszteletére.


Bornemissza Anna
Bornemissza Pál jenei kapitány, majd udvari főkapitány Anna leánya 1630 körül született. 1650-től I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem felesége volt, talpraesett, művelt, okos és tettrekész asszony, teljesen ellentéte pipogya, részeges férjének. 

Amikor ura még egyszerű nemesként – II. Rákóczi György fejedelem szerencsétlen hadi vállalkozása résztvevőjeként – a tatárok fogságába esett, Anna négyévi koplalással kuporgatta össze a tizenkétezer tallér váltságdíjat, és jellemző rá, hogy szekerekre pakolva a kincset személyesen ment a kán udvarába. Apafi nemcsak szabadságát, de később fejedelmi székét is nagyrészt feleségének köszönhette, mert amikor a törökök kiszemelték Erdély trónjára, a helyi főnemesség egy emberként utasította el személyét, ám a rokonszenves Annának sok főurat sikerült megnyernie ügyüknek. 

Apafi a fejedelmi székbe jutva sem árult el valami nagy tehetséget, így aztán Erdély ügyeit voltaképpen felesége irányította. Józan, asszonyi észjárásával sok problémát sikerült megoldania. Amikor például Ali pasa be akarta venni Kolozsvárt, a város vezetői napokig töprengtek, mitévők legyenek: hívják segítségül a németeket, vegyék fel a harcot, ajánlják fel kardjukat a töröknek a német ellen? A meddő vitát megunva aztán Anna gondolt egy nagyot, küldött egy zacskó aranyat az ostromló pasának, aki másnapra szépen el is vonult a város falai alól. 


Anna idővel oly tekintélyt vívott ki Erdélyben, hogy már simán keresztülvitte fia, II. Apafi Mihály fejedelemmé választását, az ő kezét azonban már nem foghatta. Tizennégy gyermeke közül csak ezt az egyet sikerült felnevelnie. 1688. augusztus 5-én halt meg, s vele együtt pusztult el Erdély függetlensége is. Fennmaradt 1680-ból származó szakácskönyve, mely bizonyítja, hogy a konyhában is nagyasszony volt.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu