Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. november 29., 17.01
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas

Asszonyok – kertész szerepben

Írta: Sipos Erzsébet
2008. február 19., 11.00 Kedd
A múlt hét vége felé még tavaszt hazudott az idő, de a hegyeken túl már sarkantyúzták egymást a szelek, és törtettek felénk. Nem ette meg a kutya a telet! A falusi házak “színpadán” ilyenkor még gyér a díszlet: néhány kerti szerszámon, talicskán, melegágyhoz való deszkakereten, néhány tábla üvegen, trágyás földkupacon kívül nincs látnivaló. A “főszerepet” alakító személy jelmeze sem mutatós, igazodik a helyhez és időhöz: a gumicsizma, a meleg fejkendő, a gyapjúmellény jó védőpajzs a hideg ellen, a kéznek azonban szabadon kell maradnia, hisz az a legfontosabb munkaeszköz.


– Aki dolgozik, mozog, nem fázik – mondja Miklós Anna, valamikori jó szomszédasszonyom, aki Temesrékason két ház kertjét műveli. – Itt az ideje a készülődésnek, vetem a mákot, mert ennek február az ideje, még ha hó van, akkor is. Az a biztos. Hat hét alatt kel ki, és a mák különben sem szereti a meleget. Ha későn kerül a földbe, kikelés után meglepi a tetű, satnya lesz. Tizenöt sorban megterem négy-öt kiló, és mi nagyon szeretjük a mákos tésztát mézzel. Mákból kevés jut a piacra.

Belemerülünk a beszélgetésbe. A kertből a piacon, majd ismét a kertben találjuk magunkat, ugyanis Anna mindkét helyen igen jártas. Februártól november végéig hosszú műszakos. A gyerekeket leköti a munkahely, a férjet a sok hektárnyi föld, a kert azonban jobbára az asszony gondja.

– Minden faluban az asszonyok a főszereplők a kertben – erősíti meg Anna, aki nemcsak a kiterjedt rokonság szorgalmát látja, de a városi piacos asszonyok között is sok az ismerőse. Persze, nem mindegyik őstermelő, mint ő. Manapság már nagyon sok a viszonteladó, akinek nem kopik tövig a körme a földmunkától. És a portéka minőségéért sem tud garantálni. – Ha csak azokra a rágógumi húsú, ízetlen, lé nélküli paradicsomokra gondolok, sajnálom a vevőket. Ízletes zöldségfélét termelni nem is olyan egyszerű!  Sok függ a jó vetőmagtól, a talaj milyenségétől, a munkától, az égi áldástól... – sorolja.

– Biogazdálkodáson mi értendő Anna kertjében?
– Minden, ami természetes művelésnek nevezhető. Csakis istállótrágyát használunk, azt talicskázzuk ki az istállóból, és érleljük a földet. A vetőmagok egy részét magam termelem meg és gyűjtöm, őrizgetem, mert azokban még sohasem csalódtam. A szaküzletből vagy külföldről vásárolt magokban már nem bízom maradéktalanul. Volt, amikor becsapódtam. Tizennyolc évvel ezelőtt hozott nekünk egy mérnökember Hollandiából paprikamagot, gyönyörű a termése! (Ma már Magyarországról is hozzák, Özön paprikának hívják).  Hosszúkás-kerekded a formája, vastag húsú, vékony héjú, hét-nyolc paprika nyom egy kilót. A vinettamagot is én gyűjtögetem, sötét héjú, vastag húsú a termése, ezért nagy a keletje. Amíg a Bega-parti földünkön is kertészkedtünk, többféle, nyolc-tízezer szál palántát is neveltünk, de ma már nem győzzük. Felére csökkentettük, és ami abból piacra kerül, annak minden szálához ültetési tanácsot is mellékelek, ha kérik a vevőim. Én nem játszom el a bizalmukat.

– A Ki korán kel, aranyat lel szólásnak ellentmond, hogy a férje most ás. Nem az őszi ásás a jobb, hogy a tél folyamán megszívja a fagy? – hozakodom elő a kétségeimmel.
– Így igaz, de vannak kivételek. A mi kertünk földje olyan trágyás, olyan puha, hogy a nagy esők csak levernék, megnyomnák, cupákos lenne, amire rámenni sem tudnánk. Így biztosabb. Noha a paradicsom nem szereti a túl trágyás földet, attól rozsdásodik. Ezt már kitapasztaltuk. Az aszályos nyár szinte kötelez bennünket a locsolásra, tavaly még a krumplit is locsoltuk. Idén okosabbak leszünk: azt tanultuk, hogy miután feltöltögetjük, be kell szórni szalmával, az visszatartja a nedvességet. De arra még nem tudtunk rájönni, hogy mitévők legyünk a meztelen csigákkal! Sok kárt okoznak. Árulnak valami granulátumot ellenük, de hát húsz deka hetvenezer régi lejbe kerül, ki győzi azt?! Hamuval védekezünk ellenük, de ők az erősebbek... Egy-egy jó tanácsot szívesen vennénk, ha kapnánk az újság révén! – mondja Anna.
Beszélgetésünk további részében is a tapasztalaton, a bevált gyakorlaton, a kertészkedő asszonyoktól hallottakon a hangsúly. Hátha segít másoknak is...

Nem titok, hogy a növények között is létezik összeférhetetlenség, mint ahogy létezik egymásrautaltság is. Egyesek szeretik, mások utálják egymást. A krumpli legjobb növénybarátai például a torma, a napraforgó, a káposzta, a zöldborsó, a sarkantyúvirág. A burgonya közelében termesztett karós bab bizonyos mértékben véd a kolorádóbogarak ellen. Az uborka számára kedvez a burgonya és a napraforgó közelsége, de megfér a paszullyal, a karalábéval vagy a salátával is. Ne legyen viszont a közelében rozmaring és levendula, mert azok elszívják a nedvét. A majoránna elűzi a pókokat, a hangyákat és egyéb rovarokat, de káros például a káposztára. A saláta kiválóan érzi magát a sárgarépa és a földieper közelében, de a retek fejlődését lassíthatja. A kapor jól megfér a salátával, a hagymával és az uborkával vagy kukoricával, de összeférhetetlen a sárgarépával. A paszuly jól fejlődik a kelkáposzta, a karfiol, a sárgarépa, a zeller, a póréhagyma, a cukorrépa és az uborka társaságában, vagyis a szomszédos ágyásokban. Nem tanácsos viszont a cékla és a karalábé közelébe ültetni. A cékla jól megfér a karalábéval és a hagymával. A káposztát bizonyos mértékben megvédhetjük a kártevő rovaroktól, lárváktól, ha zsályát ültetünk közéje, melléje. A káposzta nagy ellensége viszont a majoránna. A retek általában jó hatással van mindegyik zöldségre. A retekre kedvező hatással van a zöldborsó. A macskagyökér magához csalogatja a hernyókat, ezért ajánlatos az ágyások széleibe ültetni. A rozmaring is jó rovarűző. Az ánizs a növények többségére káros. A paradicsom egyik legjobb kerti barátja a spárga, és jól fejlődhet együtt a petrezselyemmel. A fokhagyma kitűnő “antibiotikuma” a kertnek, a fokhagymás lé megvédi a kártevőktől a burgonya és a paradicsom leveleit. A lóhere közelsége minden zöldség számára kedvező, leköti a talaj nitrogénfölöslegét és kiváló rovarűző. A menta is jó rovarűző, a levéltetvek és apró legyek, bolhák ellensége, a lepkelárvák nem bírják az illatát. Szekrényben a molytól is védelmet biztosít.
Beszélgetésünkben nincs végszó, hisz február van, ez csak a kezdet. A növények meghálálják a gondozást, a velük töltött idő nemcsak fáradságos munka, hanem elégtétel, öröm is. Ezt bizonyára önök, kertészkedő asszonyok, kedves olvasók is megerősíthetik...
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: b.opincaru / Csütörtök, 2008. február 21., 13.15 Válaszoljál rá!

Miklos Annanak, a csigakat,legjobban por messzel lehet kiirtani,a jaratokat bekell szorni por messzel,A foldnek-is hasznos,

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu