Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2021. december 07., 23.54
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas

Ez a hét – nagyhét

2008. március 18., 12.15 Kedd
A virágvasárnaptól húsvétig terjedő hétnek többféle nevet adtak az idők folyamán. Hívták sanyarúhétnek, vizeshétnek, szent hétnek, csendes hétnek... Nagyhéten a különböző vallást gyakorlók igyekeztek átélni Jézus szenvedéseit, bűnbánatot tartottak, meggyónták vétkeiket, megkövették haragosaikat, bocsánatukat kérték, hogy tiszta lélekkel, a kegyelem állapotában fogadhassák az ünnepet.


A húsvéti szent háromnap – nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat – bővelkedik evangéliumi indíttatású liturgikus szokásokban, de különböző népszokásokban is, amelyek sok helyütt máig fennmaradtak. Például a nagycsütörtöki nagymisén szólaltak meg utoljára a harangok és a csengők, utána elhallgattak nagyszombat estéjéig. Az utolsó harangszóhoz sokféle hiedelem kapcsolódott, többek között ilyenkor megrázták a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. A harangok némaságának idején kereplőkkel jelezték az időt és a szertartások kezdetét. A gonoszűzésben is szerepet játszó nagyheti kereplés egyszerre volt szertartás és játék a gyerekek számára, ugyanis ők végezték ezt a feladatot. Ilyenkor volt szokás a pilátusverés vagy pilátuségetés, ami abból állt, hogy a hívek rövid ideig botokkal ütötték a templompadokat, mintha Pilátust vernék, vagy Pilátust jelképező szalmabábut égettek. A zöldcsütörtöknek is nevezett napon az asszonyok főleg zöldségfélét, sóskát, spenótot főztek. Este a kálvárián vagy az útszéli kereszteknél imádkoztak annak emlékére, hogy hajdan Jézus az Olajfák hegyén virrasztott.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. Ilyenkor a templomok is magukra öltötték a gyász színét, az iskolás gyermekek misztériumjátékokat adtak elő, a különböző céhek tagjai felváltva őrizték a szent sírt, töviskoronás kereszthordozó körmeneteket tartottak.
Nagyszombat a feltámadás ünnepe. Ezen a napon végezték a tűz- és a vízszentelést. Az új tűz parazsát hazavitték a hívek, ezen főzték az asszonyok a húsvéti ételt, szenét a jószág itatóvizébe és az istállóba tették, szétszórták a házban meg a földeken. A vízszentelés a templom keresztelővizének a megszentelését jelentette, ebből haza is vittek, sőt, ittak is az emberek, mert gyógyító erőt tulajdonítottak neki. A feltámadási körmenet ma is a leglátványosabb vallásos szertartás. A középkorban ezt húsvét hajnalán tartották, ami határjárással párosult. A feltámadási körmenet után véget ért a böjt, a hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztották a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát, amit előzőleg díszes terítőkkel letakart kosarakban vittek a templomba az asszonyok, ahol megszentelték. A régi magyar nyelvben a megszentelt húsvéti étkeknek kókonya volt a neve.

A nagyszombatról vasárnapra virradó éjszaka különleges ájtatossága a jézuskeresés vagy szentsírkeresés a temetőben, ahova az asszonyok csoportosan vonultak, ott imádkoztak. Ez a szokás sok helyütt ma is fennmaradt.

Húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt Jézus feltámadásának, és egyben a természet újjászületésének az öröme hatja át, ennek látványos, hangzatos példáival minden településen találkozhatunk.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu