Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. november 29., 01.15
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas

Forog az életkerék

2008. július 22., 12.30 Kedd
Csipkelődő a megjegyzés, bizonyára sokan ismerik: „Az anyós akkor jó, ha porhanyós.” De akkor már mi haszna?! – kérdem én. Addig kell bizonyítanunk, amíg nem késő...

Erre nekem is van egy történetem.

Nehezen barátkozott meg az anyós és a menye. Két különböző természetű ember. Margit, az anyós egyszerű, kategorikus, intelligens, előrelátó. A menyecske bohém, kissé éretlen (hogy ne mondjam: tudatlan), de jóhiszemű, és hamar megfogadta a tanácsokat, eltanulta a család szokásait.

– Itt laktok nálam, míg összeszoktok, aztán ha jön a gyerek, a saját fészketekbe költöztök, addig együtt főzünk, takarítunk, bevásárolunk, mosunk, és meglátjátok, nagyon jól megleszünk. A férjed legyen a fej, te a nyak, irányítsad a fiamat a saját ízlésed szerint. Ahogy az első naptól kezdve összeszoktok, úgy éltek a továbbiakban is – mondta Margit.

A baba nem sokat váratott magára. Megszületett a várva várt kisfiú unoka. Büszke lenne a nagyapja, hogy a családnév (Cserneczki) fennmarad. Ő, sajnos, munkabaleset következtében fiatalon itt hagyta szeretteit. Sokan emlékeznek még a kazánrobbanásra, amikor Balázs, saját életét veszélyeztetve, kimentette munkatársait.

De térjünk vissza Margithoz. Ő nemcsak jó anya, de jó anyós is lett. Esténként eljárt babát fürdetni, ebédet vitt a fiatal anyukának, aki elfogadta őt, szívesen meghallgatta a tanácsait. Nem következett be semminemű törés közöttük, mert elfogadták egymást, mindketten törekedtek a megértésre.

Gondolom, ez a dolgok nyitja: egymás elfogadása. Az anyósoknak mindenekelőtt erre kell törekedniük, hisz saját fiuk boldogsága a tét. Ha nehéz is, meg kell barátkozni a gondolattal, hogy gyermekünk már nem kizárólag a miénk. Új családja van. Mi már csak lelkiekben segíthetünk egyengetni az útját.

És engedtessék meg még néhány jó tanács: ha ebédre, vacsorára várjuk a fiatalokat, akkor elsősorban az új családtagot részesítsük előnyben. Először őt kínáljuk, neki kedveskedjünk. (Rég volt – de igaz –, hogy a menyecskének sem teríték, sem szék nem jutott az asztalnál.) A legelemibb szabályok is előírják, hogy a legtávolabbi vendég kell legyen a figyelem középpontjában. Ne próbáljuk fiunkat, leányunkat hazacsalogatni, örüljünk annak, hogy megtalálta helyét az új családjában. Tanuljunk meg hallgatni, és csak megfontoltan, akkor szólni, amikor tényleg érdemes. Döntsenek mindenkor a fiatalok a saját jövőjükről. Életük kerekét engedjük át nekik, forgassák, irányítsák tudásuk, akaratuk szerint.
Azt már csak halkan jegyzem meg: voltunk mi is fiatalok...

Horvát Teréz (maga is anyós), Arad
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu