Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2021. december 07., 22.49
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas

Találós kérdés

2008. július 29., 21.00 Kedd
Van az esztendőnek két olyan hónapja, amikor főszerephez jutnak a nagyanyák. Július–augusztusban unokáik szeméből ragyog rájuk a nap, mert mellettük vagy legalábbis a közelükben vakációznak a gyerekek, s a szülők kezéből átvehetik a „kormánypálcát” a nagymamák.


Ám ennek a pálcának simogató az érintése. Mégis nyomot hagy. Olyan nyomot, amit szívesen viselnek és felnőtt korukban is éreznek az egykori gyerekek. A nagymamák szeretetében nap mint nap megmártóznak, abból gyűjtenek erőt, tanulnak kitartást, merítenek jóságot, épülnek testben-lélekben. A nagymamák finom főztjének, sütijének nincs párja, házi tudományát, szokásait úgy szippantják magukba, mint szivacs a vizet.

A nagymama státusz különleges állapot. Sokan mondják: a gyerekét, a gyerekeit minden anya nagyon szereti, de ahogy az unokáit, úgy senkit a világon!

Van család, ahol nagyi, nagyika, nagyanyó, ómami, omi, dédi a nevük, de legtöbb helyen ők „a mama”.

Zerinden Irmus mamának szólítják az övéi Kissné Nótáros Irmát, a kicsik bizonyára eltanulták a nagyobbaktól. Merthogy hatan vannak: Dávid, Adrien, Vivien, Krisztián, Edvin, Szilvia – hétévestől a tizennyolc évesig. Hatszoros a nagyszülők öröme, hatos „fokozatú” a vidámság ünnep- és hétköznapokon.

– Nagytállal vagyunk – jelenti ki nevetve Irmus mama –, de sok jó kis helyen is elfér, bizonyság rá minden disznótor. Olyankor bármilyen munkára van vállalkozó, a vacsoránál tányér tányér mellett, egymáshoz szorulnak a székek, és olyan a hangulat, amely sokáig ott marad a házban...

Aztán komolyra vált a hangja, amikor azt mondja, hogy mindig féltette a leányait, Emmát és Natáliát a szülés előtt, aggódott meg imádkozott értük, noha ők boldogan vállalták az anyaságot. Mert úgy érzik, a gyermekekkel kiteljesül az életük, a család célt, értelmet ad a mindennapoknak. Szilvia, a tizennyolc éves nagylány Gyulán, a Katolikus Gimnáziumban tanul, Edvin Nagyváradon, a kisebbek Zerinden meg Feketegyarmaton, tehát a nyári szünidő az, amikor benépesül a nagyszülői ház, és a hatalmas kerti gyümölcsösben kedvükre szüretelhetnek.

– Amikor megszülettek, hol egyikük, hol másikuk fürösztésénél segédkeztem, főztem, kerékpárral jártam hozzájuk, vagyis „sportoltam”, és ezt nem muszájból, hanem határtalan örömmel. Mostanában kész élvezet nézni őket, amikor megszállják a süteményes tálcát és egy kacsintásnyi idő alatt kiürítik. Ennél nagyobb elismerést nem is kaphatnék, mert igen-igen szeretek sütögetni...

A jó kedélyű, beszédes Irmus mamának mégsem az a legnagyobb elégtétele, hogy édesszájú a hat unokája. Hanem az, hogy a testvérek, illetve unokatestvérek szeretik egymást, eltanulják a jót, megosztoznak mindazon, amit a nagyszülői ház anyanyelvben, hagyományban, érzelemben nyújt nekik, és a maguk során majd továbbadják.

Erről jut eszembe a találós kérdés: Mi az, amit szétosztogatnak, mégsem fogy el, hanem inkább sokasodik, több lesz belőle?
Gondolom, kitalálták: a szeretet.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu