Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2021. szeptember 28., 00.37
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas

A dohányzás káros hatásai az egészségre

2012. június 06., 21.39 Szerda

A dohányzás olyan tanult szokás, mely átszövi a mindennapi élet viselkedésvilágát, és örömre, bánatra, a kihívásokra adott torzult és az egészséget fenyegető választ vált ki. A Gallup Intézet vizsgálata szerint a felnőtt lakosság mintegy harmada dohányzik. 

A dohányosok várható átlagos élettartama 8-10 esztendővel rövidebb a nem dohányzókénál. A fiatalabb korosztályokban az élvezeti dohányzás sokkal gyakoribb, mint a középkorúak vagy idősebbek között. Az elmúlt másfél évtizedben a férfiak körében a dohányzás gyakorisága stagnált, viszont 1986-1999 között a női dohányzás előfordulása 30%-kal nőtt, míg a gyerekek egyre fiatalabb korban szívják el első cigarettájukat, és átlagosan 17-18 éves korban válnak rendszeres dohányossá. A statisztikusok szerint a középiskolát elhagyó diákok majdnem fele (46%-a) rendszeresen dohányzik.

A cigarettának azon részén, ahol meggyújtják (égési zóna), a hőmérséklet eléri az 1000°C-t, itt keletkezik a füst, cigarettánként kb. 2 liter; a cigaretta másik végén helyezkedik el a füstszűrő, aminek funkciója az lenne, hogy megszűrje a füstöt és csökkentse az ártalmakat. A füstnek kb. egyharmadát szívja be a dohányos (ezt kb. 1/3 részben tudja megszűrni a füstszűrő), vagyis a füst 1/9-e jut a dohányosba, és 2/3-át juttatja a környezetének. Meg kell jegyeznünk, hogy az aktív dohányos egyben passzív dohányos is, mivel a környezetbe jutó 2/3 füstből is belélegzik még valamennyit. A környezetbe jutó füst rákkeltő-anyag tartalma nagyobb, mint a fő füsté, mivel az égés nem tökéletes. Fontos még tudni, hogy a cigaretta a vége felé egyre inkább erősödik, vagyis nagyobb lesz a nikotintartalma, és töményebben tartalmazza az égéstermékeket. A dohányfüstöt kb. 4000 anyag alkotja, ebből 40 bizonyítottan rákkeltő (ezek főleg az ún. aromás szénhidrogének, mint a benzantracén, benzpirén, stb.). A függőség kialakításáért tulajdonképpen a nikotin felelős, amelynek számos farmakológiai hatása van. Leglényegesebb a vegetatív idegsejtekre (belső szervi működéseket szabályozó sejtek), az ideg-izom átmenetre és a központi idegrendszerre (az agyra) kifejtett hatása. Az első fázisban némi serkentő hatás után jelentkezik a gátló, majd a bénító hatás. A nikotin valójában méreg, halálos adagja 20-60 mg. A felszívódott mennyiség nagymértékben függ a használt termék nikotintartalmától, ez a szivar esetében elérheti a 10-40 mg-t is. Előfordulhat nikotinmérgezés is, amelynek tünetei: szédülés, fejfájás, hányás, didergés, verejtékezés, erős izomgyengeség, hasmenés, kezdetben gyér pulzus, magas vérnyomás, szűk pupilla. Súlyos mérgezés esetén eszméletvesztés és rángógörcsök is jelentkezhetnek. A dohányzás során szénmonoxid keletkezik, amely kötődik a hemoglobinhoz és megakadályozza a megfelelő oxigénszállítást. A szénmonoxid-mérgezés tünetei: fejfájás, hányinger, szemkáprázás, nagyfokú gyengeség, összeesés. Súlyos mérgezésnél jelentkezik a szapora légzés, a pulzusszám növekedik, eszméletvesztés, görcsök jelentkeznek, és beállhat a halál. Krónikus mérgezésnél makacs fejfájás, álmatlanság, emlékezetzavar és mozgáskoordinációs zavarok jelentkeznek. A mérgezés ellenszere az oxigén adagolása. A kátrány az égés során keletkező anyagok sokaságát jelenti, és egyes számítások szerint egy napi húsz szálat elszívó dohányos ember tüdejében tíz év alatt 1 kg kátrány rakódik le.

A füst, ahogy bejut a tüdőbe, mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét. Szájrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakran alakul ki gégerák, légcsőrák és tüdőrák. A légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt krónikus légcsőhurutot majd tüdőtágulást okoz. A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés, az erek fala merevvé, sérülékennyé válik. Így gyakoribb a dohányosoknál az agyvérzés és a szívinfarktus is. A dohányzás növeli a vérrögképződés gyakoriságát is, valamint növeli a gyomorsav szekréciót, főleg alkohollal és kávéval együtt fogyasztva. A nikotin direkt összehúzó hatása miatt gátolja a férfiaknál a merevedést, hosszú távon érszűkítő hatása miatt impotencia alakulhat ki. Csökkenti a spermiumok számát, és a kevés spermium között is több a rendellenes alakú, méretű és genetikailag károsodott spermium, hátráltatva ezzel a fogamzást. 2012 márciusában egy svájci pszichiátriai professzor, Borisz Quednow kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy a nagy fokú dohányosoknál sokkal nagyobb az eshetőség a szkizofrén betegségre, mivel a nikotin genetikai elváltozásokat okozhat. A dohányzás esetében nincs olyan dózis, amely még ne lenne egészségkárosító, és ha kialakult a függőség, nagyon nehéz és nagyon nagy akaratot igényel a dohányzásról való leszokás, hiszen elvonási tünetek jelennek meg. A leszokásnál nagy segítségünkre lehet a családi orvos, pszichológus, vagy a hívő embernek a lelkész.

 

Dr. Vajda Sándor

főorvos     
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu