Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2021. október 24., 19.10

A fogínygyulladásról

2013. június 09., 09.00 Vasárnap

A piros, érzékeny, fájdalmas, visszahúzódott íny, a kellemetlen szájszag, a táplálkozáskor vagy spontán fellépő ínyvérzés felhívhatják a figyelmet a gyulladás megjelenésére. 

A legjellemzőbb okok között említhetjük: az íny sérülése (kisebb- nagyobb traumát okozhat a helytelen fogápolási technika, fogmosás, fogselymezés, a fogak piszkálása fogpiszkálóval, de irritációhoz vezethetnek az ételekben, italokban, szájvizekben, fogfehérítőkben, gyógyszerekben található vegyi anyagok, vagy savak), különböző betegségek (fogszuvasodás, fogkövesedés, fogínyfertőzés). Nagyon súlyos tünetekkel járnak a vérzési rendellenességek (a véralvadási betegségek, az alvadási faktorok hiánya, a hemofilia, a leukémia), vagy a szervi betegségek (máj-, vese-, hajszálér-problémák és a cukorbetegség). Ínyvérzést okozhatnak a C- és K-vitamin hiánya, a hormonális változások vagy egyes gyógyszerek (véralvadásgátlók, az epilepszia kezelésében használt gyógyszerek,  fájdalomcsillapítók) tartós szedése és a daganatos betegségek esetében alkalmazott kemo- vagy sugárterápia. A leggyakoribb lokális ok, hogy a fogkőben levő baktériumok folyamatosan roncsolják a fogak támasztószöveteit, károsítják azok ereit, idegeit. Az ínyszövet sorvadásnak indul, lehúzódik a fognyakról, sokszor gennyes tasakok keletkeznek az íny alatt, amelyekben egyre több kórokozó gyűlik össze, a tályogokból pedig a foggyökerek felé húzódik a gyulladás, a fogak meglazulnak, illetve kihullnak. Az örökletes hajlamnak is nagy szerepe van (az állkapocs alakja, a szabálytalan fogállás), de a szájüreg mikroflóráját megváltoztató ételek gyakori fogyasztásának, az elégtelen rágásnak is fontos szerepe van a gyulladások létrejöttében.

A fogíny sorozatos, idültté vált gyulladása, nemcsak a fogak elvesztésével járhat, hanem azzal a kockázattal is, hogy az elszaporodott baktériumok gyulladásos gócokat hozhatnak létre a szervezetünkben, amelyeknek méreganyagai – a véráramon keresztül – a test más részeibe is eljutnak, és ott különböző kóros elváltozásokat okoznak. Az utóbbi évek tudományos vizsgálatai azt látszanak igazolni, hogy az ínygyulladásban szenvedő 50 év felettiek mintegy negyede szívinfarktus és agyvérzés szempontjából is veszélyeztetettebb egészséges fogínyű kortársainál. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy amikor a fogínyvérzés miatt nyitott valamelyik véredényünk, a baktériumok előtt megnyílik az út, így behatolnak a véráramba, ahol egyes kórokozók a vérlemezkékhez tapadnak, majd alvadási folyamatot idéznek elő a vérerekben, emiatt csökken a szívbe és az agyba irányuló véráram intenzitása, ami végül szívrohamhoz vagy agyvérzéshez vezethet. Egyre több olyan tanulmány bizonyítja, hogy a fogínygyulladást előidéző kórokozóknak nagy szerepük van az arterioszklerózis, vagyis az artéria falak keményedésével járó érelmeszesedés kialakulásában is. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a nők alaposabban foglalkoznak a fogaik, az ínyük egészségével és korábban fordulnak orvoshoz mint a férfiak, és ez nagyon is szükséges, hiszen életük során az állandóan változó női hormonok, megváltoztatják a szájban uralkodó állapotokat is. Elterjedt tévhit volt, hogy a várandósság alatt ellenjavaltak a fogorvosi beavatkozások, ma már állíthatjuk, hogy sem az anyára sem a babára nem jelent veszélyt a fájdalom és a gyulladások megszüntetése, természetesen a komolyabb beavatkozásokat inkább a szülés utánra időzítik.

A fogínygyulladás a népesség közel ötödét érinti, ezért fontos a rendszeres fogorvosi ellenőrzés – legalább hat hónaponként –, így megelőzhető a sokkal súlyosabb problémák kialakulása. (Sajnos jelenleg az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár semmiféle fogorvosi beavatkozást nem támogat, sem gyerekeknek, sem felnőtteknek).

A fogkő eltávolítása, a gennyes tasakok megszüntetése után, nagyon fontos az alapos száj és fogápolás. Ajánlott napi háromszori fogmosás (minden étkezés után), ami minden esetben tartson 3-5 percet. A fogkefét gyakran cseréljük, a fogak tisztításánál kb. 45 fokos szöget zárjon be az ínnyel, először a felső fogsort tisztítsuk meg körkörös mozdulatokkal. A fogorvos útmutatásai alapján válasszuk ki a fogpasztát, használhatunk segédeszközöket is, például fogköz tisztító kefét, szájvizet, szájzuhanyt vagy gyógyszereket, elsősorban a C-vitamin bevitele nagyon fontos. A fogíny vérkeringését serkenthetjük masszázzsal, hasznos, ha két ujjunk között elmorzsolunk egy mentalevelet és azzal bedörzsöljük az ínyünket. Az elegendő zöldség- és gyümölcsfogyasztás létfontosságú az immunrendszer megfelelő működéséhez, ezáltal erősíti a fogínyt is.

Dr. Vajda Sándor

főorvos    
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu