Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2020. augusztus 09., 02.45
Március 24. – a tébécé elleni küzdelem világnapja

A harcot folytatni kell!

2014. március 23., 12.00 Vasárnap

Robert Koch 1882. március 24-én ismertette a tébécé kórokozójának, a Koch-bacilusnak a felfedezését. Ennek emlékére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1996-ban a tuberkulózis elleni küzdelem világnapjának nyilvánította március 24-ét.

Hosszú évtizedekig ez volt világszerte a legtöbb áldozatot követelő fertőző betegség, ami leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de megtámadhatja a központi idegrendszert (agyhártyagyulladást okozva), a nyirokrendszert és a vérkeringést, amelyek egyben fő terjedési útvonalai is. A tbc elterjedésének főbb okai a szegénység, a háborúk és a migrációk.

Az antibiotikumok elterjedésével és a fejlődő országoknak nyújtott egészségügyi segélyekkel a 60–70-es években látványosan visszaszorult a tbc szerte a világon. A tömeges oltás útját állta a kórokozó terjedésének, és a 80-as évek közepéig maradéktalanul optimistán tekintettek a szakértők a jövőbe. A tbc-ét azok közé a fertőző betegségek közé sorolták, amelyekkel egyszer és mindenkorra végzett a tudomány és a haladás.

Ekkor azonban több kedvezőtlen körülmény együttes hatására negatív fordulat következett be, világszerte emelkedni kezdett az új fertőzöttek száma, és ami

még ijesztőbb, mind gyakrabban tapasztalták az orvosok, hogy a korábban hatásos antibiotikumok nem pusztítják el a kórokozókat,  amelyek az évtizedek során hozzászoktak, és alkalmazkodtak a szerekhez, ezért egyre újabb gyógyszerekre van szükség az eredményes gyógyításhoz. Az új fertőzések és a halálesetek túlnyomó többsége a szegény országokban történik, azokban az országokban, ahol a szerek nem állnak rendelkezésre.

Az elmúlt 20 évben még egy tényező, a HIV-vírus felbukkanása, és az általa kiváltott AIDS-betegség elterjedése is hozzájárult a tbc másodvirágzásához. Az egészséges, megfelelő ellenálló képességű szervezet nem könnyen lesz tébécés. Egészen más a helyzet, ha valakinek az immunrendszere valamilyen ok miatt legyengült: ha idős emberről van szó, vagy immunbetegségben szenved, például AIDS-es. A két kór egyébként olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy az AIDS-ben szenvedők jelentős része végül tbc-ben hal meg, miután a szervezete az antibiotikumos kezelés ellenére sem képes a legcsekélyebb mértékben sem együttműködni a fertőzés elhárításában.

A WHO statisztikai adatai szerint az Európában megjelenő minden második tuberkulózisos megbetegedést Romániában regisztrálják. Mert annak ellenére, hogy az utóbbi években fokozatosan csökkent az országban e megbetegedés előfordulása, az Európai Unió országai között még mindig Románia foglalja el az első helyet a tbc-s megbetegedések számát illetően: évente átalagosan több ezer új megbetegedést regisztrálnak, a gyógyszer-rezisztens tuberkulózisban szenvedők száma pedig eléri az 1500-at (az ő gyógykezelésük kétszázszor kerül többe a szokásos gyógykezelésnél). A 20 milliós lakossághoz viszonyítva a tuberkulózisos betegek száma még mindig igen nagy: 30 000 körül mozog. Szemben a németországi vagy a franciaországi helyzettel. Németországban 80 millió lakos között alig 5000 tbc-s beteg van, Franciaországban 65 millió lakos között ugyancsak 5000.

A statisztikai adatok arra is felhívják a figyelmet, hogy a legveszélyeztetettebb korcsoport a 40-59 éves férfiak csoportja, s közöttük is azok, akik a falvakban élnek.   

A szakemberek minden fórumon hangsúlyozzák: a megbetegedések száma alapján nincs ok enyhíteni a tuberkulózis megelőzését, a kór elleni harcot célzó erőfeszítéseken. Továbbra is mindent meg kell tenni a gyilkos kór idejében történő felfedezése, hatékony gyógykezelés kidolgozása és alkalmazása érdekében.  

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu