Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2020. szeptember 30., 21.09

A hepatitis világnapja

2020. július 28., 06.00 Kedd

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára 2004-től rendezik meg szerte a világon a hepatitis világnapját, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a vírusok okozta krónikus májgyulladásra, a betegség kialakulásának okaira és a korai felismerés jelentőségére. 1925. július 28-án született prof. Baruch Blumberg, a hepatitis B felfedezője és a vakcina kifejlesztője, akit 1976-ban orvosi Nobel-díjjal jutalmaztak a fertőző betegségek terjedése új mechanizmusainak a felfedezéséért. Munkásságának elismeréseként, a professzor előtt tisztelegve, születésnapját választották a hepatitis világnapjának dátumául.

A WHO becslése szerint megközelítőleg 400 millió hepatitis B és 170 millió hepatitis C vírusfertőzött ember él a Földön, és megnőtt a halálozási kockázat is, évente 1,34 millió ember hal meg ebben a fertőző betegségben, valamint 6000-8000 beteg veszti életét májzsugor következtében. Világszerte több mint 290 millió ember él, akik vírushordozók, de nem tudnak róla, így a fertőzést terjeszthetik. A Májbetegségekben Szenvedő Betegek Európai Szervezete (ELPA) statisztikai adatai szerint, hazánk az első helyen van Európában a vírusos hepatitis előfordulását tekintve, a lakosság 4,4 %-a volt érintve (Írországban ez 0,1%). Arad megyében több mint 5000 beteg szenved krónikus májbetegségben és májcsirózisban.

A májgyulladás vagy hepatitis a máj heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban különböző vírusfertőzések okozhatnak. A jelenleg ismert hepatitis-vírusokat A-tól G-ig jelzik, és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat. A vírushepatitisek a kórokozók fertőzési módjától függően két fő formában terjedhetnek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül, míg a többi (a hepatitis B, C, D,G) vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál) által terjed. A hepatitis A tünetei (hányinger, hányás, hasmenés, sárgaság, láz, alhasi fájdalom) a fertőződés után 2 és 6 hét közé tehető. A vírus a fertőzött széklettel terjed, a fertőzés forrása a beteg és a tünetmentes fertőzött személy, vagy fertőzött étel, szennyezett víz fogyasztása által. Egyszeri fertőződést követően az illető személy az élete hátralévő részére immunissá válik, de a védőoltás is életre szóló védelmet nyújt. Megelőzése: az általános higiénés rendszabályok betartása, kézmosás, figyeljünk az élelmezés- és a vízhigiénia betartására. Kezelése: mivel még nincs specifikus A vírusellenes gyógyszer, az általános terápia során fontos az elkülönítés a fertőző osztályon, májkímélő étrend, ágynyugalom, folyadékpótlás, görcsoldók alkalmazása. A tápcsatornán keresztül terjed a hepatitis E, amely meglehetősen ritka, sok esetben tünetmentes, de a terhes nőknél súlyos megbetegedést okozhat.

A vérrel és testnedvekkel terjedő vírushepatitisek közül a leggyakoribb a hepatitis B, amely világszerte elterjedt és több mint 2 milliárd ember érintett,  évente 500-700 ezer haláleset történik e vírusfertőzés következtében. Lappangási ideje leggyakrabban 60-90 nap. Terjedési módok közül megemlíthetjük: a szexuális érintkezés, vér, vérkészítmények által, vérrel, váladékokkal szennyezett eszközök (tűk, borotva, ollók, piercing stb.), intravénás kábítószer élvezők által közösen használt tű, fecskendő, sérült bőrrel, illetőleg nyálkahártyával történő érintkezés, de a fertőzött anyáról átterjedhet az újszülöttre is. Ez a vírus igen fertőzőképes, 100-szor fertőzőbb, mint a HIV (AIDS vírusa), így az egészségügyi dolgozók is ki vannak téve a fertőzés veszélyének. A heveny májgyulladás tipikus tünetei: a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése, sötét vizelet, fáradtság, levertség, hasi panaszok. A krónikus hepatitis esetében a felismerés, a korai diagnózis a legfontosabb, mivel a kezelésre számos módszer áll ma rendelkezésre, de sok esetben élethosszig tartó gyógyszeres kezelés és szigorú diéta szükséges. A megelőzés legbiztosabb módja a védőoltás, amelyet már 1982-ben kifejlesztettek és 1999 óta minden 14 éves serdülő megkapja. Az oltóanyagból két adag szükséges ahhoz, hogy több évtizedre szóló védettség alakuljon ki. Különösen fontos a véradók, vérkészítmények, sejt-, szövet-, szervdonorok, terhes nők szűrővizsgálata, a kórházhigiénés rendszabályok szigorú betartása.

A hepatitis C-vírussal mintegy 170 millió fertőzött ember van világszerte, kórokozóját 1989-ben fedezték fel, de mivel a genetikai anyaga folyton változik, még nem lehetett védőoltást kifejleszteni ellene. A C-vírus nemcsak a májat támadja meg, ezért ízületi- és bőrpanaszokat, izom és vesegyulladást is okozhat. Terjedése fertőzött vérrel és szövetnedvekkel történik, de a fertőzött anyáról a csecsemőre is átterjedhet. A lappangási idő leggyakrabban 6-9 hét és a legérintettebb korosztály a 25-44 év közötti.  A diagnózis megállapítására a májfunkciót ellenőrző adatokból lehet következtetni a májgyulladásra, gyanú esetén speciális szűrővizsgálatot lehet alkalmazni. A hepatitis D (Delta-vírus) csak a hepatitis B jelenlétében szaporodik, a véráram útján terjed, főleg a trópusi területeken, de a fejlett országokban is előfordulhat a kábítószerélvezők vagy a vércserén átesettek között. Kezelése, profilaxisa megegyezik a hepatitis B-vel. A hepatitis G vírust 1996-ban fedezték fel, gyakran társul B- és C-vírusfertőzésekhez, klinikai jelentősége még nem tisztázódott.

Az utóbbi időben, a mikrobiológiában elért eredményekként jelentősen javultak a diagnosztizálás esélyei és a vírusellenes kezelés hatékonysága. Fontos a vírusos fertőzések korai felismerése, mivel a betegség késői diagnosztizálása után a kezelés már sokkal költségesebb, miközben a gyógyulás esélye jelentősen csökken.

 

Dr. Vajda Sándor főorvos                                      

Dr. Vajda Katalin infektológus főorvos

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu