Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2020. november 30., 19.41
https://www.facebook.com/RMDSZ/

A láz és csillapítása

2014. január 31., 01.59 Péntek

A láz egy tünet, a testhőmérséklet rendellenes emelkedése. A hőtermelés-hőleadás arányt, az agyban található hipotalamusz szabályozza. Normális testhőmérsékletnek a 36–37,9 C-fok, , ha az 38–41 C-fok között van láztartományról beszélhetünk. 

Ha a páciens lázgyanús, testének hőmérsékletét egy orvosi lázmérő segítségével mérhetjük (amely lehet higanyos, vagy digitális kijelzésű), ha az a hónaljban meghaladja a 37,2-t, a szájban 37,5-t, a végbélben 38-at, lázról vagy hőemelkedésről beszélhetünk. Okozhatják fertőző betegségek, daganatok, autoimmun betegségek allergia, erős testmozgás, hosszantartó napfürdőzés, az agy vagy a hipotalamusz sérülése. Egyes betegségek felismerhető lázmenettel rendelkeznek, így a maláriában a lázas-láztalan periódusok követik a kórokozó néhány napos szaporodási ciklusát (visszatérő láz), a tüdőgyulladás állandó lázzal jár, a szepszisnél a lázgörbe szabálytalan, nagy ingadozásokat mutat, ez a szeptikus láz. Mivel a különböző betegségekben jellegzetes lázmenetet lehet kimutatni, a betegellátás során a kórházakban lázlapot vezetnek.

Amikor a láz felmegy, a bőr erei összehúzódnak (lúdbőrösség), izomremegés kezdődik fázás (borzongás, hidegrázás) kíséretében. A láz tetőpontján a fázás megszűnik, a bőr kipirul, a hőtermelés-hőleadás magasabb szinten stabilizálódik. A magasabb testhőmérséklet fenntartására a vérkeringés gyorsul, a pulzus szaporább lesz. A láz tartós fennállása a szervezetet megterheli, különösen a szívbetegségekben szenvedőkét. Ha a gyógyulás során vagy a lázcsillapítás miatt a hőközponti szabályozás visszatér a megszokott mederbe, a szervezet nagyobb hőleadással állítja be újra a normális testhőmérsékletet, kipirulás, bőséges izzadás lép fel. Az izzadás jelentős folyadék és ásványi só veszteséggel járhat, amit pótolni kell a kiszáradás és a sokk veszélyeinek elkerülésére.

Orvosi körökben nincs közmegegyezés a láz hasznos vagy káros voltáról. Egyes kutatások szerint,  a láz az evolúció során azért maradt fenn, mert előnyt biztosít az egyed számára, elősegíti a szervezet fertőzésekből vagy más súlyos betegségekből való felépülését. Az bizonyos, hogy egyes immunválaszok felgyorsulnak a magasabb hőmérsékleten, egyes szűk hőmérséklet-preferenciájú kórokozók káros hatásai lefékeződnek, a fehérvérsejtek gyorsabban szaporodnak, ami szintén segíthet a betegség leküzdésében. A végkövetkeztetés úgy tűnik az, hogy mind a láz agresszív kezelése, mind a hőmérséklet kontrolljának teljes hiánya káros lehet, ezért minden esetet egyénileg kell elbírálni. A láztól való indokolatlan félelmet az orvosi szakirodalom lázfóbia névvel jelöli. Az utóbbi években a világ számos országában (így Kanadában, Hollandiában) már egyáltalán nem javasolják a lázcsillapítók alkalmazását, csak közérzetjavító kezelést alkalmaznak. A láz lázgörcsöt idézhet elő, ami sápadtsággal, a száj elkékülésével, az izmok megfeszülésével és rángatózással jár.

(Hasonlít az epilepsziás rohamra, de semmi köze sincs az epilepsziához). Időtartama néhány másodperctől percekig terjed, a gyerekeknél gyakori, főleg a három-négyévesek között. Ha jelentkezik, ajánlott a beteget oldalfekvésbe helyezni, minden sérülésveszélyes kemény és hegyes tárgyat távolítsunk el, ha öt percnél tovább tart, mentőt kell hívni, de ha rövidebb, akkor is meg kell beszélni a kezelőorvossal a további teendőket és az általa javasolt gyógyszereket alkalmazni.

A láz csillapítására több lehetőség létezik, köztük a fizikai módszerek: hűtőborogatások, hűtőfürdők, amelyek kívülről hűtik a testet, elvezetik a termelődő hőt. A hűtőborogatás (priznic) során a lázas beteg mellkasára, fejére, végtagjaira vizes textíliát helyezzünk, majd ezeket sűrűn cserélgetjük – mivel gyorsan felmelegszenek. Lehet akár az egész testet borogatni, például vizes lepedő segítségével. A hűtőfürdő alkalmazásánál, a beteget testhőmérsékletű vízbe kell beültetni, amelyet néhány perc elteltével fokozatosan el kell kezdeni hűteni 25-26 C-fokra, nagyjából 5-10 percet kell tölteni ebben a lehűtött vízben. A lázcsillapítás másik lehetősége a gyógyszerek alkalmazása, amelyek lehetnek kúp, szirup, tabletta vagy csepp formájában és recept nélkül is kaphatók a patikákban, például az aszpirin, ibuprofen, naproxen, acetaminofen, paracetamol. Fontos, hogy a gyógyszereket a megfelelő dózisban adagoljuk – a gyógyszer tájékoztatón ajánlottakat szigorúan tartsuk be. A paracetamol tartalmú gyógyszerek kúp és szirup formában is kaphatók, a láz csillapítása mellett fájdalomcsillapító hatása is van (két hónapos kor alatt nem adható). Nagyon fontos, hogy szalicilsav tartalmú gyógyszereket (ASZPIRIN), 12 év alatti gyermekeknél ne alkalmazzunk, mivel súlyos komplikációkat okozhatnak. Gondoskodnunk kell a páciens megfelelő folyadékellátásáról, mivel a láz okozta dehidratáció veszélyesebb lehet, mint a láz maga, ezt leggyakrabban vízzel, teákkal vagy gyümölcslevekkel érjük el.

Dr. Vajda Sándor főorvos 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu