Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2020. augusztus 06., 19.38

A zoonózisok állatokról emberre terjedő betegségek

2014. február 11., 19.05 Kedd

A zoonózis az állatorvostant és az emberi gyógyítást ötvöző környezeti gyógyászat fontos kutatási területe, ami az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint: „olyan betegségeket és fertőzéseket jelent, amelyek természetes úton átterjednek gerinces állatokról az emberre”.

Vagyis olyan, az állatokban előforduló patogénok (kórokozók) vagy ágensek, vírusok, baktériumok, gombák és külső-belső paraziták, amelyek az emberre is átterjedhetnek, galandféreg, madárinfluenza, malária, sertésinfluenza, trichinozis, sárgaláz, veszettség és számos egyéb betegség formájában. A háziállatoktól (kutyáktól, macskáktól, más házi kedvencektől), a haszonállatoktól, valamint a vadon élő állatoktól elkapható fertőző betegségek száma száz felett van. Az állatok fertőző betegségeinek mintegy 60%-a minősül zoonózisnak.

Az egész világra kiterjedő utazás, kereskedelem, az emberek és az áruk, különösen az élelmiszerek gyorsan, nagy távolságokra történő szállítását teszi lehetővé, így a legváratlanabb helyeken és körülmények között is számíthatunk fertőző betegségek felbukkanására, és ezek 75%-a zoonózis, ezért az ezek elleni védekezés mindig az orvoslás középpontjában volt és van. Az ember véletlenszerűen fertőződhet meg számos állattól úgy, hogy azt – az esetek nagy részében – saját maga észre sem veszi. Ismertetőnkben nem térhetünk ki az összes állatról emberre terjedő betegségekre (ami több kötetet tenne ki), inkább a hobbiállatokat tartók figyelmét próbáljuk felkelteni, a probléma iránt. A leggyakoriabbak a kutya-macska által közvetített bélférgek. A paraziták petéi szabad szemmel nem láthatók, de mindenütt megtalálhatók az olyan környezetben, ahol fertőzött állatok fordulnak meg. Az állat bélsarával a környezetbe került féregpetékben kifejlődő lárvának az ember emésztőcsatornájába kell kerülnie, ahol a gyomorsav hatására kiszabadul a petéből és a bélfalon keresztülhatolva vándorol a szervezetben. A betegség tünete attól függ, hogy melyik szervben található meg a lárva. Általános panaszként jelentkezik a gyengeség, a fáradékonyság, gyomor- és bélrendszeri zavarok, tüdő-, máj- és vesekárosodások. Igen gyakori az egysejtű élősködő, a toxoplazma okozta betegség, amit elsősorban macskák terjesztenek ürülékükkel, és főleg a terhes nőkre veszélyes, mivel magzati ártalmat okozhat. A macskakarmolási betegség kórokozója egy baktérium, ami a macska nyálából mosakodás közben a karmára, onnan bőrsérülésen át az ember szervezetébe kerül és lázas betegséget okoz helyi nyirokcsomó-duzzanattal. A kullancsok, bolhák állatokról emberre kerülve terjeszthetnek betegségeket. Kedvenceink hazahozhatják ezeket az ízeltlábúakat, melyek átkerülhetnek a gazdira. A kullancs az emberre kerülve Lyme-kórt, agyvelőgyulladást (encephalitis) valamint tulerémiát (nyúlpestis) okozhat. A vadon élő emlősállatok (róka, patkány, denevér, hörcsög, stb.) veszettséget terjeszthetnek az elkóborolt háziállatra is, ezért fontos az évenkénti védőoltás. Európában elterjedt egy veszélyes kórokozó, a trichina, ami a trichinelózis betegséget okozza (ezt a kórokozót a házi sertéseknél 10 000-ből 8-nál, a vaddisznóknál 10 000-ből 90-nél és a medvéknél 10 000-ből 1300-nál találták meg). Ezért feltétlenül szükséges a levágott állatok trichinoszkópiás vizsgálata fogyasztás előtt.

A rágcsálók vizeletével terjed a leptospirosis, ami magas lázzal, esetenként súlyos máj- és veseelégtelenséggel vagy savós agyhártyagyulladással jár. A díszpapagájoktól A-típusú tüdőgyulladást, psittacosist lehet kapni, azért fontos, hogy a kalitka takarításánál kesztyűt és maszkot használjunk. A hüllők gyakran igen ragályos szalmonella baktériumokat ürítenek, melyek az embereknél hasmenést és más betegségeket is okozhatnak. A trópusi halak bőrfertőzéseket okozhatnak, főleg az akvárium tisztításakor. A trópusokról származó állatok exotikus betegségeket is terjeszthetnek (pl. majomhimlő), ezért tanácsos az állatorvosi vizsgálat, mielőtt tulajdonunkba vennénk. Olyan betegségeket is terjesztenek az állatok, melyek egészséges egyénekben nem, vagy csak enyhe problémákat okoznak, azonban immunitásukban sérült egyéneknél életveszélyesek lehetnek. Fontos, hogy soha ne hagyjuk a kisgyermeket felügyelet nélkül állattal játszani. Még a legszelídebb állat is okozhat kellemetlen meglepetéseket, hiszen a kisgyermek nem képes felmérni, hogy milyen erősen nyúlhat az állathoz, hol érintheti meg azt, nem tudja, hogy nem szabad „kinyomni a szemét”, belenyúlni a fülébe, meghúzni a farkát vagy a kilógó nyelvét. A madár is csíphet, a nyúl vagy a hörcsög is haraphat, a macska- ill. kutyakölyök is karmolhat, tehát tudatosítani kell a gyermekekben, hogy az állatok nem játékszerek.

A zoonózisok megelőzésére fontos bizonyos szabályok betartása: a házi kedvenceink mindig kapják meg a kötelező védőoltásokat, végeztessük el rendszeresen a féregtelenítést, kerüljük, hogy állataink a vadon élő állatokkal kerüljenek kapcsolatba. Ne feledkezzünk meg a gondos, szappanos kézmosásról, ha a háziállatokat érintettük. Használat után ajánlatos a homokozót befedni, hogy a kutyák vagy a macskák ne használhassák ürítésre. A kedvenceink ketrecét takarítva viseljünk kesztyűt, a háziállatokat ne fürdessük konyhai csapnál vagy fürdőkádban, de ha mégis, mindig fertőtlenítsük utána a mosdót vagy a kádat. A megfelelő odafigyeléssel és állatorvosi segédlettel a kötelező óvintézkedéseket és higiéniás szabályokat betartva a hobbiállatok nem jelentenek komoly veszélyt az egészséges immunrendszerű gazdákra, sőt jót tesznek az egészségnek, lehetnek életmentők is, de segíthetik a látáskárosultakat vagy más maradandó károsodással élő embereket.

Dr. Vajda Sándor főorvos

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu