Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2021. október 16., 18.54

Alvás és alvászavarok

2011. november 29., 21.15 Kedd
Az alvás az élet természetes velejárója és a legnagyobb adománya, hogy tudatosan nem bombázhatjuk tovább gondolatainkkal szervezetünket, így nemcsak pihenünk, hanem a központi idegrendszer, valamint a testünk sejtszinten regenerálódik, energetikailag harmonizálódik, fokozódik a sejtosztódás, csökken a sejtelhalás szintje és a sejtek közötti információs áramlás is akadálytalanabb. 


Ebben az időszakban történik meg az ébrenlét során elhasználódott energiaforrások pótlása, újraszintetizálása, valamint a felhalmozódott anyagcsere-termékek lebontása, kiválasztásának fokozása (bizonyított tény, hogy a vesék alvás alatt jobb vérellátással rendelkeznek). Az alvásszükséglet a testi fejlődés különböző szakaszaiban változik, az újszülötteknek a napi alvási idő 16–18 óra, a csecsemőknek 14–16 óra (feltételezik, hogy az alvás alatt a növekedési hormon termelődése intenzívebb), a kisgyermekeknél 10–12 óra, fiatal felnőtt korban 8–10 óra, felnőttkorban 8 óra, időskorban 6–7 óra. Az álmosság-alvás ritmusát, ritmicitását a fényviszony, a humán környezet viselkedése, valamint a melatonin és az adenozin hormonok befolyásolják. Külső hatásként meghatározó a Föld tengely körüli forgása, amelyből adódó ritmusos környezetváltozások (nappalok, éjszakák) hatása a filogenezis (törzsfejlődés) kezdete óta gyakorlatilag minden élőlényre befolyást gyakorol, tehát döntő jelentőségű a világosság–sötétség ritmusos váltakozása.

A belső biológiai óra nem más, mint évezredeken át szabályos 24 órás periódusban érvényesülő hatások rögzülése sejtszinten. A sejtműködések napszakos ritmusának irányítását az agyban (hipotalamuszban) levő idegsejtek végzik, melynek fő szinkronizáló tényezője a retinát érő fényerő (a szembe jutó fény mennyisége), valamint az agykéreg. Fáziseltolódáshoz (az éjszaka elcsúszása, illetve az alvás elcsúsztatása) előbb-utóbb mindenki alkalmazkodik, így a 2-3 óra eltolódáshoz elég egy nap adaptálódási idő, de ha az eltolódás 8–12 óra, akkor az alvásritmus csak egy hét vagy tíz nap után áll vissza.

Élettanilag az alvás periodikusan visszatérő fiziológiás állapot, melynek jellemzői a következők: a vázizmok (a csontokat körülvevő izomzat, mely biztosítja az akaratos, szándékos mozgathatóságot) ellazulása, a nem túl erős környezeti ingerekre való reakció hiánya, a magasabb rendű  szellemi és lelki funkciók (tudat, gondolkodás) szünetelése, jellegzetes agyi bioáramok keletkezése, ébreszthetőség (erős külső vagy belső ingerek felébreszthetik az alvó embert szemben az eszméletlen vagy narkotizált egyénnel), csökken a vérnyomás, a pulzus lelassul, a pupilla szűkül, a testhőmérséklet, az anyagcsere és az energiafelhasználás csökken. 

Az alvászavar a leggyakoribb orvosi panaszok egyike, ezt igazolják a különböző felmérések is, amelyek szerint a felnőtt lakosság 20-30%-a küzd átmeneti, 10%-a pedig hosszabb ideig tartó alvási nehézségekkel. Az alvászavarok négy fő csoportra oszthatók: elégtelen alvás (inszomnia), túlzott aluszékonyság (hiperszomnia), az alvás-ébrenlét zavara (a biológiai óra megzavarása, gyors időzóna-változáskor vagy műszakváltáskor), az alváshoz kapcsolódó működészavarok (paraszomnia). Az áloműző okok között szerepelnek a kényelmetlen ágy, izzasztó, szellőzést nem biztosító ágynemű, a szoros éjjeli hálóruha, a stresszes állapotok, a nehéz, zsíros és nagy adag vacsora, az este fogyasztott alkohol, kávé vagy erős tea, a dohányzás, különböző gyógyszerek mellékhatásai, hormonális, keringési, urológiai zavarok, a túlsúly, a gerinc és az ízületi fájdalmak, a fizikai és szellemi túlterheltség. Az alvászavarok megelőzésénél feltétlenül szükséges, hogy figyelembe vegyük szervezetünk belső órájának útmutatását, és próbáljunk meg minél inkább alkalmazkodni hozzá, lehetőleg este 22 óra környékén már adjuk meg magunknak az alvás lehetőségét. Célszerű közép-puha matracot választani, szellőztessük ki a helyiséget, ahol nyugovóra térünk, biztosítsuk a sötétséget, fogyasszunk elalvás előtt egy pohár meleg tejet, gondoljunk kellemes, pozitív eseményekre. Ha az alvászavar hosszan tartó, forduljunk a családorvoshoz, és ha szükséges, felírja az álomhozó pirulákat, de a legfontosabb az életmód megváltoztatása és egy rendszeres bioritmus kialakítása.    

Dr. Vajda Sándor főorvos
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu