Az AIDS elleni küzdelem világnapja

Az Egészségügyi Világ Szervezet 1988-ban december elsejét az AIDS elleni küzdelem világnapjává nyilvánította. Célja, hogy mozgósítsa az embereket a HIV elleni küzdelemben, és tudatosítsa a biztonságos szexuális élet fontosságát. A HIV magyarul: emberi immunhiányt (előidőző) vírus, míg az AIDS, amely szintén angol eredetű, szerzett immunhiányos tünetegyüttest jelent, amelyet a HIV-vírus okoz. A statisztikai adatok szerint világszerte a fertőzöttek száma több mint 36,7 millió és a halálozások aránya folyamatosan növekszik, évente mintegy 10 százalékkal, a fertőzöttek 95%-a a fejlődő országokban él. Hazánkban jelenleg több mint 12 000 HIV-fertőzöttet tartanak nyílván, de számuk idén is az első fél évben 250 új esettel növekedett.

Napjainkban a HIV-vírus elterjedése már pandemia, vagyis több országra vagy világrészre kiterjedő járvány, amelynek a legfontosabb kiváltó okai a következők lehetnek: védekezés nélküli nemi érintkezés, vénás kábítószer használata fertőzött személy vérével szennyezett tűvel, a magzat, vagy a csecsemő fertőződése a beteg anyától, szülés vagy szoptatás során, fertőzött vérrel történő vérátömlesztés során, vagy ha a transzplantáció alkalmával HIV-vírust tartalmazó szervet ültetnek át. A vírus terjedése akkor történhet meg, ha a sérült nyálkahártyán át, illetve seben keresztül a véráramba kerül a fertőzött személy vére, anyateje, hüvelyváladéka, ondója vagy könnye. Csókkal a fertőzés ritkán terjed, mivel a nyálban a vírus mennyisége elenyésző, de ha a szájüregben sérülések, sebek vannak, a betegség átadható. A szokásos társadalmi, rokoni, baráti érintkezés nem jelent fertőzési kockázatot. A fertőzöttel való közlekedés, a kézfogás, a közös fürdőszoba, vagy gyerekeknél a közös tanterem, a WC-használat, a tüsszentés, köhögés, az uszoda önmagukban veszélytelenek. A vírus a szabad levegőn pár perc alatt elpusztul, de ha a fent említett módon a szervezetbe kerül, megtámadja az immunrendszer sejtjeit, elsősorban a CD4 receptorral rendelkező T-limfocitákat pusztítja el, ez által elősegíti a különböző betegségek, daganatok megjelenését. HIV-fertőzöttnek lenni nem jelent egyet AIDS-es betegnek lenni, ugyanis lehetséges, hogy a szervezetben megjelennek a specifikus antitestek, de a betegség tünetei csak évek múltán jelentkeznek. A felmérések szerint a HIV-vírushordozók közel 30%-a nem is tudja, hogy fertőzött.

Az 1980-as és 90-es években alig álltak rendelkezésre gyógyszerek a HIV-fertőzés és az AIDS kezelésére, így a halálozási arány igen magas volt, de napjainkban számtalan engedélyezett készítmény van forgalomban a vírusszám csökkentésére, a tünetek enyhítésére, a betegség előrehaladásának lassítására és a szövődmények elkerülésére, melyekkel tartós tünetmentesség és jó életminőség érhető el. A felnőttek 54%-a és a HIV-fertőzött gyerekek 43%-a egész életükön át tartó antiretrovírális terápiát kap. A kezelés lényege, hogy hatásosan egyszerre több helyen avatkoznak a vírus szaporodásába, illetve működésébe. A gyógyszerek nem képesek elpusztítani a vírust, de jelentősen lelassítják a szaporodását, így a betegség kialakulása is lelassul. Jelenleg ígéretes kutatások folynak a HIV ellen hatásos vakcina kifejlesztésére is, így az amerikai Országos Egészségügyi Intézet a Sanofil gyógyszergyárral együtt egy olyan ellenanyagot fejlesztett ki (amelyet jelenleg tesztelnek), amely hatásos a vírustörzsek 99%-nál. Mivel a védőoltás csak kísérleti stádiumban van, a leghatásosabb módszer a megelőzés, vagyis a gumióvszer használata a szexuális érintkezés során, vagy a monogám partnerkapcsolat. A fecskendővel vagy vérátömlesztéssel való terjedés visszaszorítására alkalmas az egyszer használatos fecskendő, valamint a vérkészítmények szűrése.

     A betegséggel kapcsolatos ismeretek széles körben való terjesztésével elérhető lenne, hogy a HIV+ emberek hosszabb és produktívabb életet élhessenek, az őket érő előítéletek csökkenjenek, illetve megelőzhető lenne a vírus gyors terjedése. A piros szalag 1991-től  a nemzetközi AIDS- ellenes küzdelem jelképévé vált.

Dr. Vajda Sándor főorvos