Az orrvérzés

A tél vége felé és a tavasz beköszöntével igen gyakori panasz az orrvérzés. Ekkorra rendszerint kiürülnek szervezetünk vitaminraktárai, a C-vitamin hiánya pedig vérzékenységhez vezet.

Bár az orrvérzés szinte mindennapos jelenség, a legtöbb ember számára mégis ijesztő a saját vérét látnia.
A kiváltó okok két fő csoportba sorolhatók: lehetnek általános, az egész szervezetet érintő betegségek, és lehetnek helyi elváltozások.
A C-vitamin-hiány (skorbut) az érfal szakadékonyságával jár, mert az érfali kötőszöveti rostok képzéséhez C- (és P)-vitamin szükséges. Ilyenkor orrvérzés mellett jellegzetes a fogíny vérzése. A bőrön könnyebben keletkeznek bevérzések kisebb – akár észrevétlen – ütések hatására.
C-vitamin nagy mennyiségben található a nyers zöldségekben és gyümölcsökben (csipkebogyó, citrom, kivi, narancs, paprika, savanyú káposzta stb.).
A magas vérnyomás is okozhat orrvérzést, amit nem ritkán a szem kötőhártyájának bevérzése kísér. Gyakran ismétlődő erős vérzések esetén gondolni kell vérképzőszervi megbetegedésre (fehérvérűség = leukémia), valamint májbetegségre is, amelyek szintén vérzékenységhez vezethetnek.
Az orrvérzést előidéző helyi okok sokfélék lehetnek. A leggyakoribb – és szerencsére a legenyhébb – orrvérzés oka az orrnyálkahártya apró ereinek ismeretlen okból bekövetkező felszakadása. Ez rendszerint az orrsövény elülső alsó részén levő, 1–1,5 cm átmérőjű érgazdag nyálkahártya-területből származik. Ilyenkor a vérzés inkább szivárgó vagy lassan csepegő.
A nátha, azaz az orrnyálkahártya gyulladása, duzzanata szintén hajlamosít orrvérzésre. Az orrtájék mechanikus sérülése is vérzést okozhat. Ismétlődő vérzések esetén gondolni kell orrüregi daganatra, illetve régen bekerült és észrevétlenné vált idegen testre is.
Előidézheti a nyálkahártya szárazsága is, melyet nem kellően párás levegőjű lakások, légkondicionált munkahelyek, vegyi irritációk okozhatnak. Elkerüléséhez ügyelni kell a zárt levegőjű helyiség páratartalmára, ha erre nincs mód, a kellemetlenség megelőzhető különféle, a kiszáradást gátló orrcseppekkel. Ha nagy magasságban tartózkodunk, az alacsony légnyomás szintén kiválthat orrvérzést.
Az orrvérzés szerencsére az esetek túlnyomó többségében orvosi beavatkozás nélkül néhány perc alatt elmúlik. Sokan fekszenek le annak reményében, hogy a vérzés így hamarabb eláll. A hirtelen helyzetváltoztatás hatására azonban növekszik a vérnyomás és fokozódhat a vérzés, ráadásul a vér hátracsorog.
A beteget ültessük le, a feje dőljön előre, ügyeljünk arra, hogy a vért a beteg ne nyelje le (a gyomorba került vért a későbbiekben a beteg nagy valószínűséggel ki fogja hányni), és a nyak körül lazítsuk ki a szűk ruhát. Jó szolgálatot tesz a tarkóra helyezett hideg borogatás, ami segíti az érösszehúzódást.
A vérzés helye valószínűleg az orrsövény elülső harmadán van, így az orrcimpák két ujjal történő, egyszerű összeszorítása is hatásos lehet.
Elhúzódó, jelentősebb vérzés esetén azonban ajánlatos sürgősen orvoshoz fordulni. A beteg kórházba kerül, ahol fül-orr-gégészeti és belgyógyászati kivizsgálás történik az okok felderítésére, ugyanis az általános okokra visszavezethető orrvérzés ellátása csak akkor lehet sikeres, ha az alapbetegséget is eredményesen kezelik.
Forrás: www.vital.hu