Epekőbetegség

Az epekövek a máj által elválasztott, epét tároló epehólyagban és a közös epevezetékben képződhetnek és ezek okozzák az epe leggyakoribb betegségét. Az epeváladék – amely a máj méregtelenítő funkciója során keletkezik –, több összetevőből áll: ezek a koleszterin, az epesavak sói, a bilirubin, a lecitin és a víz. Ha az epehólyag nem tud megfelelőképp kiürülni, vagy a koleszterin, az epesavak vagy a bilirubin túlságosan felszaporodik az epében, kialakulhatnak az epekövek. Nagyságuk általában a homokszemnyitől a galambtojás nagyságig igen változatos. Számuk is igen változó, egytől több százig. Két legelterjedtebb fajtájukat ismerjük: a koleszterinkövek a legelterjedtebbek, általában sárgászöldek (akkor keletkeznek, amikor a máj túl sok koleszterint választ ki) és a pigmentkövek, amelyek sokkal ritkábbak, sötétbarnák, kis-méretűek. Pigmentkövek leggyakrabban olyan betegeknél alakulnak ki, akik májzsugorban, epeúti fertőzésben vagy különböző eredetű vérképzőszervi betegségekben szenvednek. Előfordulását tekintve, 40 év felett, különösen a nőknél, nagyon gyakori állapot. Míg 20 és 29 éves kor között a lakosok 2-3 százalékánál fordul elő, a 60–65 éves korcsoportban elérheti a 25 százalékot, a mi vidékünkön az emberek 15 százalékánál fejlődik ki. A legveszélyeztetettebbek a túlsúlyos vagy kövér egyének, a nőknél 20–60 év között kétszer gyakoribb, mint a hasonló korú férfiaknál, gyakran előfordul azoknál, akik fogamzásgátló tablettákat szednek, a cukorbetegeknél elég gyakori, de az örökletes  tényezőknek is jelentős szerepük van.Az epeköves betegek 70%-ának egyáltalán semmilyen tünetei nincsenek, és legtöbben magukról az epekövekről sem tudnak, gyakran egyéb okból végzett vizsgálatok során fedezik fel, ezért hívjuk ezeket “néma” epeköveknek. A panaszokat okozó epekőbetegség esetén, a következő tünetek jelentkezhetnek: állandó, súlyos fájdalom a jobb oldali hasi területen, mely a lapockák közé, a hátba is sugározhat. A fájdalom gyorsan erősödik és 15 perctől több óráig is fennállhat és kísérheti hányinger, hányás, emésztési zavar, szélgörcsök, hasi diszkomfort érzés. A láz, verítékezés, hidegrázás az epehólyag vagy a hasnyálmirigy gyulladásának jele lehet és sürgősségi orvosi beavatkozást igényel. Sárgaság akkor alakul ki, amikor a fő epevezetéket zárja el egy kő, így az epében található bilirubin a véráramba kerül.A hasi ultrahangvizsgálat sokszor önmagában is elegendő lehet a kórisme felállításához, a röntgenvizsgálat a meszes köveket jól kimutatja, de kétes esetekben nagy felbontóképességű radiológiai vizsgálatokat javasolnak (CT, MR). Laboratóriumi vizsgálatokra egyéb betegségek kizárása miatt lehet szükség, mert az úgynevezett direkt és indirekt bilirubin-vérszínt, valamint a vizeletben a direkt bilirubin kimutatásával a sárgaságok alaptípusai jól elkülöníthetők egymástól.Az epekőbetegségek leggyakoribb és legradikálisabb kezelési módja az epehólyag eltávolítása (mivel ez nem létfontosságú szerv), ez történhet a hasfalon ejtett nagy metszésen keresztül, (a kórházi beutalás általában 5-8 nap), vagy laparoszkópos eljárással, amikor a bent fekvés csupán 1-2 nap. A gyógyszeres epekőoldás csak ritkán alkalmazott gyógymód, a kisméretű, még nem meszes kövek esetén lehet hatásos. A kőzúzás irányított lökéshullámokkal történik, de csak kisméretű, egyszeres kő esetében hatásos, legtöbbször még gyógyszeres epekőoldásra is szükség van.Az epeköves beteg egyszerre mindig keveset egyen, főleg zsírszegény ételeket, kerülje a hevített zsírokat, inkább használja a párolást, főzést, teflonedényekben és alufóliákban sütést. A csokoládé, a vajas-krémes sütemény, a tojás sárgája, a tejföl, a szalonna is görcsöt okozhat. Fűszerek terén csak a túlzásoktól kell tartózkodni, az erős fűszereket (torma, mustár, chili stb.) inkább kerüljük, és használjunk citromot, édes paprikát, borsikafüvet, koriandert, babérlevelet, kakkuk- füvet, köményt, szegfűszeget, szegfűborsot, paradicsomsűrítményt, alma- vagy borecetet, fahéjat, petrezselyemzöldet, sáfrányt. A kávé és tea megengedhető panaszmentes időszakban.Dr. Vajda Sándor főorvos