Gyomor és nyombélfekély

A fekély nem más, mint a gyomor vagy a nyombél kisebesedése,  amiatt, hogy  nyálkahártya megsérül és nehezen gyógyuló elváltozások keletkeznek. 

Régebben a gyomorfekély kutatások kifejezetten a gyomorsavra irányultak, de néhány évvel ezelőtt kimutatták, hogy szinte minden fekélyes betegnél előfordul a Helicobakter pylori (Hp) kórokozó, amely a különböző táplálékokkal és folyadékkal kerül be a szervezetünkben és az emberek több mint a felénél megtalálható. Az említett baktérium előfordulása igen magas, de fertőzőképessége csak a hordozók 10-20%-nál jelentkezik és okoz kóros elváltozást. A betegség kialakulását elősegíthetik más tényezők is, mint a dohányzás, túlzott mértékű alkohol és a túl fűszeres ételek rendszeres fogyasztása, a stressz, valamint a különböző gyógyszerek,

(köztük a nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők) hosszú ideig szedése.

 A tünetek jellemzően ősszel és tavasszal újulnak ki, utána akár hónapokig tünetmentes lehet a beteg, minden életkorban megjelenthetnek, de a leggyakoribb 20-50 között és kétszerannyi férfi szenved fekélybetegségben, mint nő.  A statisztikai adatok szerint, minden tizedik ember szenved gyomor vagy nyombél fekélyben élete során és a fekélyre való hajlam kialakulásánál az örökletes tényezőknek is szerepük van. Jellegzetes tünete a sajgó gyomortáji fájdalom, amely reggel éhgyomorra, vagy étkezés után néhány órával jelentkezik, és néhány korty folyadék, vagy kis mennyiségű étel elfogyasztására megszűnik. A gyomorfekélyes betegek az étkezést követően 15-20 perc elteltével, míg a gyomorfekélyesek 1-2 óra múlva éreznek intenzív fájdalmakat. A tünetek között a gyomorégés mellett még jelentkezhet: hasi görcs, gyakori savas böfögés, émelygés, étvágytalanság, puffadás és gyomortáji maró fájdalom. A gyomorfekélyre utaló panaszok lényegesen szabálytalanabbak, mint a nyombélfekély esetén, nagyban függenek attól is, hogy hol található és mekkora a fekély. A pontos diagnózis megállapítása szakorvosi feladat, amelynek során gyakran alkalmaznak gyomortükrözést is, ami a kellemetlen vizsgálatok közzé tartozik, de szövettani minta vétele mellett kimutathatják a Hp. jelenlétét is, ami nagyon fontos a kezeléshez.

A fekélybetegség szövődményei lehetnek: vérzés, átfúródás és a gyomorkapu-szűkület. A vérzés rendszerint szédüléssel és ájulással kezdődhet és a gyomorba került vér nagy részét a beteg kihányja, de ha a vér egy része megemésztődik, a széklet szurokfekete lesz. Az átfúródás (perforáció), hirtelen keletkező erős fájdalommal jár együtt, súlyos hashártyagyulladást okozhat, ami veszélyezteti a beteg életét és azonnali orvosi beavatkozást igényel.

 A betegség kezelése során, már nem alkalmazzák a korábban megszokott szigorú diétákat, de kerülni kell a panaszt okozó (általában savanyú, túlzottan fűszeres) ételeket, az alkoholos és szénsavas italokat és feltétlenül abba kell hagyni a dohányzást. A kezelés célja, hogy a Helicobakter pylorit felszámoljuk, a savtermelést csökkentsük és a nyálkahártya nyugalmát biztosítva lehetővé tegyük  a fekély teljes begyógyulását. Ezt a célt az orvos által felírt antibiotikum és a savtermelést csökkentő gyógyszer-együttes hetekig tartó szedésével érhetjük el. Az eredménytől függően (mivel a fekélybetegségek hajlamosak lehetnek a kiújulásra) a kúrát akár többször is meg kell ismételni.

Életmódunk átértékelésével, testi-lelki egyensúlyunk helyreállításával mi magunk is sokat tehetünk a gyógyulásunkért. Kezelőorvosunkkal megbeszélve, bizonyos gyógyteákkal, természetes hatóanyagokat tartalmazó készítményekkel támogathatjuk a gyógyszeres kezelést. Egyes nehezen gyógyuló, súlyos esetekben vagy szövődmények fellépésekor súlyos vérzés, a gyomor átlyukadása (perforáció) rákos elfajulás gyanúja, heges szűkület kialakulása esetén a panaszokat műtéttel lehet megszüntetni.

Dr.Vajda Sándor