Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2020. augusztus 12., 03.42

Jó vagy rossz nekünk a kávé?

2013. február 26., 18.52 Kedd

A kávécserje eredetileg az etiópiai Kaffa tartomány fennsíkjáról származik, de italként igazából csak a 11. századtól fogyasztják. A kávéról hosszú évek óta úgy tartották, hogy káros hatással van az egészségre. 

Gyakran hozzák összefüggésbe a dohányzással, a magas vérnyomással, az álmatlansággal. Az általános vélemény az, hogy a tea összességében jobb választás, a kutatások azonban azt mutatják, hogy a kávénak, nyilvánvaló hátrányai ellenére, vannak előnyös tulajdonságai is. Az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (kávét termelő, forgalmazó cég nem támogatta) 1995–2008 decembere közötti kutatásai során közel félmillió 50–71 év közötti résztvevővel vizsgálták a kávé hatását a szervezetre. A kávé összetevői közül már több mint 1000 komponens ismert és ezek közül a legtöbbet kutatott a serkentő hatású koffein. A koffein mennyisége kávétípusonként változik: egy eszpresszóban átlagosan 70 mg, egy hosszú kávéban 40-80 mg, egy instant kávéban 100 mg is lehet. Koffeint a kávén kívül kis mértékben tartalmaz a tea, a kóladió és a kakaó is. A koffein fokozza a szívműködést, az anyagcserét és a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben lévő ereket, vízhajtó. Megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, stimulálja az agykérget, gyorsítja a gondolkodást, átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő, amelyet rohamos teljesítménycsökkenés követ. Egy csésze kávé elfogyasztása után 5 perc múlva a test szinte minden szövetében kimutatható a koffein. Koncentrációja kb. fél óra alatt eléri a maximumot, majd lassan lecsökken. 3-6 óra múlva a koncentráció mintegy fele a maximumnak. Nagy koffeinadag (kb. 300 mg fölött) kézremegést, vértolulást, szívtáji nyomást okoz.

A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre. A koffein valójában nem tart ébren, az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradtságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel, és így még órákat képes éber állapotban tölteni.

A kávé pozitív hatása nem kizárólag a koffeinen múlik, mellette más értékes hatóanyagokat is tartalmaz, többek között az antioxidánsokat, polifenolokat, valamint probiotikumokat. A koffein mértékletes fogyasztás esetén növeli a teljesítőképességet és frissességet, éberséget biztosít számunkra, egyes esetekben fokozza az anyagcserét is. Kávéfogyasztást követően fokozódik a szívműködés, ezáltal nő a pulzusszám és emelkedik a vérnyomásunk (1-3 óra alatt átlagosan 5-10%-kal). A koffein ezenkívül vízhajtó hatású, mert tágítja a vese-ereket, a víz és bizonyos ionok visszaszívódását viszont gátolja. A koffein serkentő hatású, stimulálja az agykérget és a központi idegrendszert, fokozza a légzést, ellazítja az apró hörgőket, az epevezeték, a gyomor és a bélrendszer simaizmait. A túlzott kávéfogyasztás növeli a stresszhatást, a szívkárosodás és a csontritkulás veszélyét. Ha sok kávét fogyasztunk más koffeintartalmú italokkal együtt (kóla termékek), kóros tünetek jelenhetnek meg: aritmikus érverés, remegés, szorongás, esetleg hasmenés. Az éhgyomorra történő reggeli kávéivás (főleg, ha egy cigarettát is elszívunk közben) hosszabb távon keményen megbosszulhatja magát, mivel a kávéban lévő csersav és koffein gyomorégést, émelygést, gyomorproblémákat okozhatnak, amelyek később gyomorfekélyt válthatnak ki. Gyakorlott fogyasztók ismerik a kávé azon hatását, hogy az átmeneti teljesítménynövelés után rohamos teljesítménycsökkenéssel, sokszor erős fáradtsággal, álmossággal jár a nagyobb mennyiségű kávéfogyasztás. A terhesség alatti kávéfogyasztás továbbra is vitatott kérdés. Ok-okozati összefüggést a kávéfogyasztás és a vetélés között nem tudtak kimutatni, de egyes kutatások szerint, ha a várandós nő napi 150 mg-nál több koffeint fogyaszt, az növeli annak kockázatát, hogy a gyermek kis súllyal születik. Fontos megjegyezni, hogy a koffein megtalálható néhány értágító gyógyszerben, fájdalomcsillapítókban, és ezek összességében fokozzák egymás hatását. Alapszabály, hogy ne essünk túlzásba a kávé fogyasztásában. A kávéhoz adott tej vagy más adalékok csökkenthetik a gyomorirritációt. Az érzékeny gyomrúak ne fogyasszanak éhgyomorra kávét, vagy egyenek a kávéhoz legalább egy kekszet. Aki érzékeny a koffeinre, ill. nincs szüksége az élénkítő hatására, válasszon koffeinmentes verziót. Délután 4 óra után már ne igyunk erős kávét az éjszakai pihentető alvás érdekében. Ha magunk pörköljük a kávét, jó ha tudjuk, hogy az erősen pörkölt kávékban általában kevesebb a koffein, mint az enyhe pörkölésűekben, a pörkölés ugyanis csökkenti a koffeintartalmat. Aki valamilyen (vagy már többféle) betegségben szenved ill. ezekre gyógyszereket szed, minden esetben családi orvosával beszélje meg a kávéfogyasztási lehetőségeit.

Dr. Vajda Sándor

főorvos

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu