Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2020. augusztus 14., 14.03

Kisebb sérülések és sebek kezelése otthon

2014. július 16., 10.00 Szerda / Arad

Életünk során számos kisebb-nagyobb baleset érhet bennünket. A háztartási balesetek során a védelmet nyújtó bőr megsérülhet, s „nyitott kapuként” elősegítheti a kórokozók szervezetbe jutását. A sebek a szervezet szöveteinek külső hatásra bekövetkező folytonossági hiányai. Felosztásuk történhet eredetük vagy alakjuk szerint, megkülönböztetünk nyílt és zárt sebeket. A nyílt sebek felületesek vagy mélyek lehetnek, következményük a vérzés és a kültakaró védekező működésének a zavara. A zavartalan sebgyógyulást a tiszta sebviszonyok, a jó oxigénellátottság és a szervezet jól működő immunrendszere garantálja. Sebek esetén a három legfontosabb teendő: a vérzéscsillapítás, a fertőzésgátlás és a fájdalomcsillapítás. Meg kell állapítanunk a vérzés típusát és a kötést ennek megfelelően kell elkészítenünk. Hajszáleres vérzésnél a vér lassan szivárog, ilyenkor fedőkötést kell alkalmaznunk, amelyet ragtapasszal rögzítünk. Gyűjtőeres (vénás) vérzésnél a vér sötétebb színű, lassan csordogál a sebből, ilyen esetben nyomókötést kell elhelyezni, amelynek rögzítése gézzel vagy ragtapasszal történik. Az ütőeres vérzésnél a vér élénkpiros, a szívműködés ütemében fecskendezve tör elő. A vérveszteség elkerülésére a sérült eret a csonthoz szorítva rögzítjük, ezt követően nyomókötést alkalmazunk és feltétlenül orvoshoz fordulunk. A sebek ellátása nagyban függ attól, hogy milyen eredetűek. A szúrt seb néha jelentéktelennek tűnő sérülés, mélysége azonban nem mindig megítélhető. Ha ezek a sebek szennyezett eszközöktől – rozsdás szög, drót – vagy kerti eszközöktől származnak, a fertőzés veszélye nagy, és orvosi beavatkozást követel. A metszett seb a legoptimálisabb gyógyhajlamú, ezeket otthon is el lehet látni (kivétel ez alól, ha a sérülést földes, rozsdás, szennyezett eszköz okozta). A zúzott seb tompa erőbehatásra keletkezik, ellátása szakrendelésen történik. A harapott seb mindig fertőzöttnek tekintendő, nem alkalmas otthoni ellátásra, mindig orvoshoz kell fordulni. A sebellátás célja, hogy a legjobb funkcionális és kozmetikai eredmény mellett minél gyorsabb gyógyulást érjünk el, a lehető legkevesebb szövődménnyel. Minden seb sorsa attól függ, hogy a legelső ellátás szakszerű volt-e. A sérülés helyszínén ún. ideiglenes sebellátás történik, amelynek során a seb környékét steril sebbenzinnel vagy alkohollal tisztítsuk meg. A tisztítást a sebszéleknél kezdve sugárirányban, a sebtől távolodva végezzük, így nem sodorjuk a sebbe a szennyeződéseket. A seb közvetlen környezetét jód tinktúrával ecseteljük, ez nem kerülhet a sebbe. A 3%-os hidrogén-peroxid oldattal (perogen) a sebüreg is tisztítható. A perogen a vér és szövetnedvek hatására felpezseg, habot képez, ami a seb minden részébe eljut, erős oxidáló hatása miatt kiváló fertőtlenítőszer. A sebbe tilos sebhintőport szórni vagy kenőcsöt kenni. A hintőpor a magába szívott sebváladékkal együtt ugyanis kérget képez a seben, ami megakadályozza a sebváladék ürülését és a seb elgennyesedéséhez vezethet.

A másik leggyakoribb otthoni sérülés az égés. Az égés az izom- vagy bőrszövet olyan sérülése, amelyet hő, elektromosság, vegyi anyagok, súrlódás vagy sugárzás okoz. Azt az égést, amely csak a bőr felszínét érinti, felületes vagy elsőfokú égésnek nevezik. Amikor a sérülés a mélyebb rétegek egy részéig hatol, akkor részleges mélységű vagy másodfokú égésről lehet beszélni. A harmadfokú égés esetén a sérülés a bőr minden rétegére kiterjedt. A negyedfokú égés a mélyebb szöveteket, pl. az izom- vagy csontszövetet is károsítja. Otthonunkban a leggyakoribb a forrázás, amely az égési sérülések egyik fajtája, a bőrre kerülő magas hőmérsékletű folyadék (víz, olaj) hatására keletkezik. Az égési sérülések ellátásában igen fontos szerepet játszik az első órákban nyújtott megfelelő ellátás. Az égési sérülést vízzel és szappannal meg kell tisztítani, majd be kell fedni steril gézlappal. Az égési hólyagokat érintetlenül kell hagyni. Ha az égési sérülés a szájban található, öblögessük hideg vízzel 8-10 percig, vagy amíg a fájdalom nem enyhül. Ajánlott fél teáskanálnyi sót egy pohár langyos vízben feloldani és azzal öblögetni a szájüreget. Mivel az égés első napjaiban nem mindig derül ki, hogy mennyire súlyos a sérülés, egyéni mérlegelés kérdése, hogy orvoshoz forduljunk-e vele. Ha a sérülés kisebb területet érint és nem jár hólyagképződéssel, elég az otthoni sebkezelés. Ha az égés kis területet érint, de hólyagképződéssel jár, forduljunk a családorvoshoz. Ha azonban az égési sebek nagy kiterjedésűek vagy gyermekkel történt a baleset, esetleg az arcot vagy nemi szerveket érinti, akkor nincs helye mérlegelésnek, azonnal szakorvoshoz kell fordulni. Ha elektromos áram okozta a sérülést (mindenütt előfordulhat, ahol elektromos készülék van), a sérültet mindenképpen ki kell szabadítani az áram hatása alól, úgy, hogy a segélynyújtó ne sérüljön. A leghatásosabb a biztosíték lekapcsolása. Bármilyen állapotú a sérült – eszméletlen vagy láthatólag jól van –, mindenképpen kórházba kell szállítani, mivel áramütés esetén szívritmuszavar veszélye is fennáll.

Ahhoz, hogy otthon elsősegélyt tudjunk nyújtani, feltétlenül szükséges egy elsősegély-doboz, amely a következőket kell tartalmazza: fertőtlenítő oldat (válasszunk komplex jódos fertőtlenítőt, olvassuk el a használati utasítást, ugyanis ezeket az oldatokat többnyire a tízszeresükre kell hígítani), hűtőzselé, steril géz, gézlapok, gézpólya, sziget-kötőszerek (ezek közepén egy kivágás található, amelyet géz fed, körben pedig a bőrre ragasztható), fájdalomcsillapítók (a bőrsérülések rendszerint nagyon fájdalmasak), kis olló, csipesz, biztosítótűk. A seb ideiglenes ellátása után forduljunk orvoshoz, mivel sok esetben a seb erősen szennyezett és akkor szükséges tetanusz elleni védőoltást kapni.

 

Dr. Vajda Sándor

főorvos

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu