Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2020. február 29., 08.55

Korunk betegsége, a szívinfarktus

2012. november 05., 21.52 Hétfõ

A szívinfarktus ma az egyik vezető halálok hazánkban. Világviszonylatban Románia a harmadik helyen áll a szív- és érbetegségek tekintetében, évente kb. egymilliárd eurót költünk ezek gyógyítására. 

Minden harmadik lakosunk magas vérnyomásban szenved, és kb. hétmillióan szenvednek ér- és szívbetegségekben. Az elhalálozások 60%-a a szív- és érrendszeri betegségeknek a következménye. A Román Szívalapítvány (prof. fr. Dan Gaita) szerint évente 15 000 ember lenne megmenthető, ha igénybe vennék a megfelelő kezeléseket és betartanák az egészséges életmódot. Míg régebben a férfiaknál sokkal gyakoribb volt a szívinfarktus, napjainkban a férfiak és a nők esélyegyenlősége ezen a téren megvalósult. Az egészségtelen, stresszes, mozgásszegény életmód, a táplálkozási szokások, a dohányzás, a rendszeres mértéktelen alkoholizálás, a főként has területére lokalizálódott elhízás mindkét nemre egyaránt jellemző. Ezek a rizikófaktorok, kiegészülve az öröklött adottságokkal, esetleg cukorbetegséggel vagy magas vérnyomással, jelentősen megnövelik a szívinfarktus veszélyét. A szív saját vérellátását a koszorúerek biztosítják, az érelmeszesedés folyamán már egészen korán elindulhat az erek beszűkülése. Különösen jellemző a korai érelmeszesedés a cukorbetegekre, főleg azokra, akik nem tartják be a kezeléseket. Ha a koszorúereken szűkület található, akkor a szűkület mögötti érszakasz által ellátott terület vérellátása gyengül. Emiatt a szívizomsejtek által igényelt oxigénmennyiség nem áll rendelkezésre, és megváltozik az anyagcsere a szívizomban. Ha nagy területű szívizom teljes vérellátása szűnik meg hirtelen, s ez nem oldódik meg perceken belül, akkor szívizominfarktusról beszélünk. Mivel a szívizom teljes pusztulása kb. 6 óra alatt következik be az elzáródástól számítva, ezen időn belül ha az elzáródás megnyílik s a vérellátás helyreáll, akkor a szívizom-károsodás nem lesz teljes. Tehát minél rövidebb ideig tart az elzáródás, annál kevésbé pusztul a szívizom.

Az infarktus tünetei nagymértékben függenek a beteg korától, társbetegségeitől, az infarktus helyétől, s az érintett szívizomterület nagyságától. Gyakori a szívkoszorúér görcs (angina pectoris), ami nagy fájdalmakkal kezdődik, 4-5 perc után megszűnik, főleg ha nitráttartalmú gyógyszert helyeznek a nyelv alatti területre. Kezdetben a szívinfarktus tünetei megegyeznek a szívgörcs tüneteivel, jellemzően hirtelen kezdődő szegycsont mögötti szorító, markoló, igen erős mellkasi fájdalom jelenik meg, mely kisugárzik a vállakba, jellemzően a bal vállba, esetleg a bal karba, a bal kéz kisujjába. Fizikai terhelésre általában fokozódik a fájdalom, de pihenésre sem szűnik meg, esetleg enyhül. Hányinger, hányás, a vérnyomás csökkenése, hideg verejtékezés társulhat hozzá. A fájdalom miatt a halálfélelem is gyakran megjelenik. Ritkábban az infarktus eltérő tünetekkel jelentkezhet, alsófali infarktus esetén gyakran hasi fájdalom vezeti be, esetleg hátba sugárzó fájdalom, hasi kellemetlen diszkomfort érzés, gyakori böfögési kényszer. A szívinfarktus bármikor kialakulhat, munkában, sportolás közben, pihenéskor, ill. mozgás esetén is. Bár hirtelen is kialakulhat, sok szívinfarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal, vagy már hetekkel korábban figyelmeztető jelek alakulnak ki: a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik és pihenésre enyhül. A szívinfarktus esetében a legsürgősebb teendő, hogy azonnal hívjuk a mentőket és a családorvost. Ebben a betegségben a legfontosabb a kórházi ellátás, de addig a szívinfarktus heveny (akut) szakaszában a leggyakoribb halálok a hirtelen fellépő szívkamrai rosszindulatú ritmuszavar, a kamrafibrilláció, ez pedig elektromos defibrillálással szüntethető meg, és ez a készülék rendszeresen megtalálható a mentőkocsiban. Nagyon fontos az elzáródott koszorúér mielőbbi megnyitása, amit a kórházban szívkatéterezés útján érnek el, de addig már a mentőben meg tudják kezdeni a vérrögoldó infúzió alkalmazását. A mellkasi, háti fájdalom nem minden esetben szív eredetű, ezek lehetnek gyakran mozgásszervi, mellhártya vagy a nyelőcső megbetegedései. A pontos diagnózist az orvos határozza meg. A szívinfarktus megelőzése lehetséges szívbarát életmóddal. Egyes kockázati tényezőkön, úgymint örökletes betegségek vagy kor, nem lehet változtatni, mégis van néhány kulcsfontosságú lépés, mellyel megelőzhető a probléma kialakulása. Tilos a dohányzás, mivel az károsítja a szívet és az ereket. Az alacsony kátrány- és nikotintartalmú cigaretta vagy mások füstjének a belélegzése ugyancsak kockázatot jelent. A rendszeres napi testmozgás csökkenti a halálos kimenetelű szívbetegségek kialakulásának kockázatát, s ha a testmozgás mellett az egészséges testsúlyra is odafigyelünk, az eredmény még jobb. A legfontosabb az életmód változtatása, szívbarát (gyümölcsökben, zöldségekben, alacsony zsírtartalmú ételekben gazdag) étrend kialakítása. Rendkívül fontos a rizikófaktorok (magas vérnyomás, cukorbetegség) megfelelő kezelése és az előírt terápia pontos betartása.

Dr. Vajda Sándor főorvos

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu