Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2021. szeptember 19., 14.34
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas
Az idősek világnapja

Mi is sokat tehetünk azért, hogy „fiatal öregek” maradjunk

Írta: (onlinejelen)
2020. szeptember 30., 17.46 Szerda / Arad

Az ENSZ 1991-ben október elsejét az idősek világnapjának nyilvánította, azóta minden évben ezen a napon ünnepeljük a szép korúakat, és ez alkalommal is kifejezzük hálánkat, tiszteletünket, megbecsülésünket, azok iránt, akik hosszú, munkában eltöltött évek után töltik megérdemelt nyugdíjas éveiket. Földünkön jelenleg körülbelül 600 millió idős él, és a következő két évtizedben várhatóan megduplázódik a számuk. Hazánkban 2020. szeptember elején 5,13 millió nyugdíjast tartottak számon. Arad megyében 110 820 nyugdíjas él, a lakosság közel egynegyede, akiknek köszönettel tartozunk mindazért, amit a társadalomért tettek és tesznek.

Az öregedéssel kapcsolatban két fogalmat kell megemlítenünk: „gerontológia” és „geriatria”. A gerontológia szót Ilja Mecsnyikov vezette be 1903-ban (geron=öregember, -ológia=tudomány, tan) az öregedési folyamat tudományos vizsgálatát jelenti. Alap- és alkalmazott kutatásokkal vizsgálja az életfolyamatok időben előrehaladó változásait, valamint az öregedés orvosi és szociális vonatkozásaival is foglalkozik. Az öregedés folyamatának meghatározása és analízise csak a XX. században indult meg. Gerontológiai kutatócsoportok (1945 – Amerikai Gerontológiai Társaság, 1952 – Ana Aslan Nemzeti Gerontológiai Intézet, Bukarest, 1956 – Szovjet Gerontológiai Intézet stb.) sorának alakulása és konferenciák sorozata jelezte, hogy valami elkezdődött az öregedés kutatásában. A XXI. század fő célkitűzése a minőségi öregedés, felhasználva a legmodernebb diagnosztikai, megelőzési és kezelési eljárásokat.   

Az öregedés tele van ellentmondással, főleg azért mert már a születéssel kezdődik. Ez nem elhasználódás, nem betegség, hanem az élet törvényszerű folyamata. Az öregedést úgy definiálhatjuk, mint a szervezet reprodukciós érettsége után fellépő progresszív funkcionális kapacitáscsökkenést. Az öregedés időben elkerülhetetlenül és törvényszerűen kiszélesedő, jóval az öregkor előtt fejlődő, soklépcsős biológiai folyamat, amely elkerülhetetlenül a szervezet alkalmazkodóképességének a csökkenéséhez vezet. A kutatók régi törekvése, hogy meghatározzák, melyik az az életkor, amelyben beköszönt az öregség. Ez az életkor természetesen nem lehet éles határvonal, hiszen az öregedés sem egyik napról a másikra következik be, hanem egy fokozatos folyamat eredménye. A gerontológiában kétféle életkort különböztetünk meg: kronológiai kort, az az a naptári, anyakönyvi életkort és biológiai életkort, amelyet akkor alkalmazunk az életkor meghatározásához, amikor a szervezet tényleges, fiziológiai állapotát vesszük figyelembe. A mai napig nincs egyetértés abban, hogy mi számít az öregkor alsó határának. Egyes kutatók a nyugdíjkortól számítják az öregkort, de egy ember öregségét valójában nem a kronológiai, hanem a szervezet tényleges állapota határozza meg. A biológiai öregedés kapcsolatban van a kronológiai életkorral, hiszen a szervezet öregedése az életkorral együtt halad, de előfordulhatott már mindenkivel, hogy meglepetten állapította meg valakiről, hogy milyen fiatalnak vagy öregnek látszik a naptári életkorához képest. Ez az érzéki csalódás még gyakoribb a fiatalító plasztikai műtétek elterjedésével. Minden élő fajnak, így az embernek is van maximális élettartama. A Biblia szerint: „Életünk ideje hetven esztendő…” (Zsolt. 90, 10.), ezt az élettartamot, akkor határozták meg, amikor az embereket többféle járvány is sújtotta. Azóta sokat fejlődött az orvostudomány, az életkörülmények is javultak, de a várható életkor, amelyet a születő gyermek várhatóan meg fog élni, gyakorlatilag nem sokat változott. Napjainkban a születéskor várható élettartam, világ átlaga: 67,2 év, Európában: 77 év, hazánkban: 75,1 év.   Az életkorok beosztása csak nagyjában lehetséges, a statisztikusok szerint: csecsemő (kétéves korig), gyermek (12-ig), serdűlő (16-ig), ifjú (25-ig), javakorabeli (45), átmeneti (50-60 év). Az öregkor felosztása az Egészségügyi Világszervezet szerint: 50-60 éves – az áthajlás kora, 60-75 éves korig – az idősödés kora, 75-90 év – időskor, 90 év fölött aggkor, 100 év fölött matuzsálemi kor. Az öregkor az ember életében lefelé ívelő szakasz, ahol a lebontó folyamatok mértéke fokozatosan felülmúlja az építő folyamatokét. Idős korban kisebb a sejtek víztartalma, idegen anyagok rakódnak le a szövetekben (húgysav, mész stb.), a csontok ásványi anyag tartalma csökken, de a szervezet zsírtartalma növekszik. Számtalan változás játszódik le, így az öregedő emberek magassága 2,5 centiméterrel csökken (ez lehet erősen szembetűnő vagy alig észrevehető: szép szál öregember vagy töpörödött agg férfi), megritkul fejükön a haj (viszont gazdagon sarjadzhat a fülükben és az orrukban). A bőrfelület szárazzá és ráncossá válhat, valamint pigmentált foltok jelennek meg. Jelentős belső változások is keletkeznek: az agy oxigénfogyasztása csökken, a szaglóképesség határozottan romlik, mivel a szaglóidegsejtek rostjai eltompulnak. A tüdő is zsugorodik, az ízületek merevebbé válnak, a reflexek romlanak, a pupilla mozgása lomhább, a máj tömege csökken, ugyanúgy az alapanyagcsere is. Sorvadnak az állkapcsok, kihullnak a fogak, romlik a hallás (különösen a magas hangokra), de romlik a látás is. A nők méhe és petefészke az eredeti mennyiség kis töredékére zsugorodik, a férfiak prosztatája megnagyobbodhat, gesztenye nagyságúból alma nagyságúvá válik. A korra jellegzetesek bizonyos betegségformák: a régiek beérnek, de újak is felmerülnek. Romlik a vérerek minősége, mivel a mész lerakódása következtében szűkebbek lesznek, a falaik is megvastagodnak, merevvé válnak. Így szenved a vérellátás, amit a szervezet gyakran csak a vérnyomás és az áramlási sebesség emelésével tud kiegyenlíteni, a magas vérnyomás pedig a keringés újabb megterhelése. Megjelennek olyan kórképek, amelyek miatt az idős emberek gyógyszerszedésre kényszerülnek (magas vérnyomás, keringési és szívpanaszok, az agy keringési problémái stb.), de nem ritkák az időskori pszichés zavarok sem (szorongás, depresszió) és ezek nagyban súlyosbodtak a karantén idején. Az életkor előrehaladásával gyengül az ellenállás a betegségekkel szemben, azért azok hosszabb ideig tartanak, de gyakoriak a szövődmények is a különben jelentéktelennek látszó bajokban. A geriátria (idősgyógyászat) szakemberei az időskorúak egészségügyi problémáival foglalkoznak, fő területük a betegségek megelőzése, a gyógyító és rehabilitáló orvoslás. 

A gerontológiai kutatások fő célja: megállapítani, hogy mi szabályozza az öregedést. Három főbb elmélet létezik erről. Az egyik azt hangsúlyozza, hogy sok sejt elpusztul az élet bizonyos szakaszaiban és azok már nem pótlódnak. A második elmélet mutációkkal magyarázza az öregedést: az osztódó sejt nem mindig szabályszerűen járja, kielégítő pontossággal azt az utat, amelyet az anyasejt megtett.  A harmadik elmélet szerint az öregedést nem kívánatos vegyi anyagok felhalmozódása okozza. Az öregedési folyamatot tehát a sejtes károsodások életkorral történő fokozatos felhalmozódása okozza, de hogy mi a sejtes károsodások kialakulásának elsődleges genetikai oka, a mai napig ismeretlen maradt.

Az ember már az ősidőktől fogva próbálta megfejteni az öregedés misztériumát. Minden korban keresték a csodatevő „életelixírt”, de már ezelőtt több mint 2000 évvel, Hippokratész, az orvostudomány legnagyobb művelője leírta, hogy a hosszú élet titka: az egészséges életmód, tiszta levegő, mértékletesség, józanság és nyugodt élet. Változó, hogy kinek mit hozhat az idős kor, van akinek derűs, nyugalmas korszakot, másnak szociális bizonytalanságot, vagy magányt, magára maradottságot. A nyugdíjazásnak több tényleges és estleges következménye lehet: életnívó csökkenése, vezető szerep elvesztése, mellőztetések sorozata, betegségek jelentkezése, beteg családtag, nemi szerep megváltozása.  Fontos, hogy az állam lehetővé tegye, hogy ameddig csak lehetséges, az idősek a társadalom teljes értékű tagjai maradjanak, ezt úgy viheti végbe, ha megszervezi és működteti a társadalombiztosítást, és a szociális támogatások rendszerét, úgy, hogy a gazdasági viszonyok kedvezőtlen alakulása esetén se csökkenjen az idősek életszínvonala. Az egyén személyiségi vonásaitól nagyban függ, hogy milyen lesz a nyugdíjas korszaka, unalmas, monoton, ami a hanyatláshoz vezet, vagy észre sem veszi az átmenetet, mivel felkészült erre az életszakaszra fizikailag, szellemileg és lelkileg. Tudatosan igyekeznünk kell, hogy nyitottabbak maradjunk, érdeklődésünket ne veszítsük el, próbáljunk segítőkészek lenni, hogy ne váljunk teherré a környezetünk számára. Az emlékezet romlása ellen nemcsak gyógyszerekkel (keringésjavítók, agyi anyagcsere-fokozók) lehet küzdeni, hanem folyamatos tréninggel is: tanulás, olvasás, keresztrejtvények, idegen nyelvek elsajátítása stb.

Az öregesés, még ha növeli is számos betegség kialakulásának kockázatát, nem betegség önmagában, hanem az élet természetes velejárója, és nem feltétlenül szükséges a szellemi és fizikai leépülés, vagy azok háttérbe szorulása. Rajtunk is múlik, hogy hogyan éljük meg ezt az állapotot. Egészséges életmóddal, az orvosi utasítások betartásával, derűs életszemlélettel mi is sokat tehetünk az egészséges és harmonikus öregkor megteremtéséért, azért, hogy „fiatal öregek” maradjunk.

Dr. Vajda Sándor

főorvos

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu