Népi immunerősítő módszereink (1.)

Csipkebogyó

“Gyermekkoromban elmentünk kirándulni. Mindig valami céllal. Mikor érett a hecsedli vagy a csipkebogyó, azt szedtük. Nagyapám botot vágott, aminek volt egy kampója, s lehúztuk az ágat, persze gyermekek voltunk, összevissza karcoltuk magunkat, de nagyon tetszett. Szedtük a hecsedlibogyót, abból csinált édesanyám ízet, teát, mind a kettő nagyon finom. Hecsedlibort is csináltunk, az is orvosság.” (Kolozsvár)
Érdemes kirándulni ősszel is, szinte percek alatt olyan mennyiséget szedhetünk, ami az egész évi teaszükségletünket biztosítja. És mennyi mindenre jó! 
“A csipkebogyót frissítőnek használtuk, mikor egészségesek voltunk, akkor is.” (Torna, Felvidék)
“Különösen, hogyha valaki meg volt hűlve, akkor ittuk ezt a teát. Megszárították a bogyót és nem törték darabokba, hogy az a pöszékje, van az a szúrós, az ne menjen a teába, hanem a bogyót áztattuk, este tettük vízbe és reggel főztük meg ugyanabban az áztató vízben.” (Kolozsvár)
“Én voltam tüdőgyulladásban. Már akkor allergiás voltam. Főztünk teakeveréket és ágyban feküdtem. Nem tudtak nekem adni semmi gyógyszert, injekciót. A csipkebogyót, kamillát, nagyon forrót ittam.” (Érmihályfalva, Partium)
“A szívteába csipkebogyót is teszek.” (Pusztina, Moldva)
“Hidegen is lehet, reatöltik a vizet s úgy hagyják. Legtöbbször a csipkebogyót beleteszem, s másnap összetöröm a kanálnak a hátával, hogy még belül, ami benne van, vitamin meg minden, az még onnan jöjjön ki. S isszuk a levét.” (Csíkszentdomokos)
“Lekvárnak is csináljuk. Megfőzzük, szitán törjük át, cukrot teszünk bele, majd elfőzzük.” (Pornóapáti, Őrvidék)
“Aztán a csipkenyét állandóan szedtük. Ez a csipkebogyó. Vagy csicskenyének is mondjuk. Nagyon egészséges. Hát ennek a csicskenyének szétnyomott, megfőzőtt, magos részével – például ezt nálunk a családban anyám szokta használni – ezzel a magos résszel, ami őrületesen tudott szúrni meg csípni, ha betegek voltunk, ezzel be szokott dörzsölni. A teát lefőzték, és édesanyám kiszedte a teából ezt a megfőzött csicskenyét, és akkor azzal bedörzsölt, igen, s az úgy felélénkített!” (Pornóapáti)
Télen, amikor gyakoriak az influenzajárványok, egészségünk megőrzése érdekében ajánlott sok C-vitamint bevinnünk a szervezetbe. A csipkebogyó ebben nagyon gazdag. Tizenhatszor több van benne, mint a citrusfélékben. A C-vitamin a legfontosabb vitamin, amelyre a szervezetnek szüksége van. Az emberi szervezet nem képes a C-vitamint előállítani, kívülről kell bevinni. Fiatalító, stresszoldó, a szervezet ellenálló képességét fokozza, segítséget ad a nátha, influenza leküzdésében. A csipkebogyó továbbá gazdag A, B1, B2, P, K és E vitaminban, ásványi sókban, lecitinben, ezért vitalizáló hatású, javítja az anyagcsere folyamatokat, segíti a máj méregtelenítő szerepét, vízhajtó, és a bélparaziták ellenszere.
A legegészségesebb az áztatott csipkebogyó, mert a fővő vízben elpusztul a C-vitamin. Egy liter forrásvízben vagy felfőtt, majd lehűtött vízben két evőkanál összetört csipkebogyót 24 óráig áztatunk. Az egész bogyót 48 órát kell áztatni, utána leszűrjük, s még egyszer felhasználhatjuk. Kortyonként egész nap isszuk, hogy lassan szívódjon fel, ugyanis ha egyszerre isszuk az egész mennyiséget, a fel nem használt C-vitamin két óra alatt a vizelettel kiürül a szervezetből.
Bernád Ilona