Népi immunerősítő módszereink (1.)
2008. február 11., 06.10 Hétfõ
Csipkebogyó
“Gyermekkoromban elmentünk kirándulni. Mindig valami céllal. Mikor
érett a hecsedli vagy a csipkebogyó, azt szedtük. Nagyapám botot
vágott, aminek volt egy kampója, s lehúztuk az ágat, persze gyermekek
voltunk, összevissza karcoltuk magunkat, de nagyon tetszett. Szedtük a
hecsedlibogyót, abból csinált édesanyám ízet, teát, mind a kettő nagyon
finom. Hecsedlibort is csináltunk, az is orvosság.” (Kolozsvár)
Érdemes kirándulni ősszel is, szinte percek alatt olyan mennyiséget
szedhetünk, ami az egész évi teaszükségletünket biztosítja. És mennyi
mindenre jó!
“A csipkebogyót frissítőnek használtuk, mikor egészségesek voltunk, akkor is.” (Torna, Felvidék)
“Különösen, hogyha valaki meg volt hűlve, akkor ittuk ezt a teát.
Megszárították a bogyót és nem törték darabokba, hogy az a pöszékje,
van az a szúrós, az ne menjen a teába, hanem a bogyót áztattuk, este
tettük vízbe és reggel főztük meg ugyanabban az áztató vízben.”
(Kolozsvár)
“Én voltam tüdőgyulladásban. Már akkor allergiás voltam. Főztünk
teakeveréket és ágyban feküdtem. Nem tudtak nekem adni semmi
gyógyszert, injekciót. A csipkebogyót, kamillát, nagyon forrót ittam.”
(Érmihályfalva, Partium)
“A szívteába csipkebogyót is teszek.” (Pusztina, Moldva)
“Hidegen is lehet, reatöltik a vizet s úgy hagyják. Legtöbbször a
csipkebogyót beleteszem, s másnap összetöröm a kanálnak a hátával, hogy
még belül, ami benne van, vitamin meg minden, az még onnan jöjjön ki. S
isszuk a levét.” (Csíkszentdomokos)
“Lekvárnak is csináljuk. Megfőzzük, szitán törjük át, cukrot teszünk bele, majd elfőzzük.” (Pornóapáti, Őrvidék)
“Aztán a csipkenyét állandóan szedtük. Ez a csipkebogyó. Vagy
csicskenyének is mondjuk. Nagyon egészséges. Hát ennek a csicskenyének
szétnyomott, megfőzőtt, magos részével – például ezt nálunk a családban
anyám szokta használni – ezzel a magos résszel, ami őrületesen tudott
szúrni meg csípni, ha betegek voltunk, ezzel be szokott dörzsölni. A
teát lefőzték, és édesanyám kiszedte a teából ezt a megfőzött
csicskenyét, és akkor azzal bedörzsölt, igen, s az úgy felélénkített!”
(Pornóapáti)
Télen, amikor gyakoriak az influenzajárványok, egészségünk megőrzése
érdekében ajánlott sok C-vitamint bevinnünk a szervezetbe. A
csipkebogyó ebben nagyon gazdag. Tizenhatszor több van benne, mint a
citrusfélékben. A C-vitamin a legfontosabb vitamin, amelyre a
szervezetnek szüksége van. Az emberi szervezet nem képes a C-vitamint
előállítani, kívülről kell bevinni. Fiatalító, stresszoldó, a szervezet
ellenálló képességét fokozza, segítséget ad a nátha, influenza
leküzdésében. A csipkebogyó továbbá gazdag A, B1, B2, P, K és E
vitaminban, ásványi sókban, lecitinben, ezért vitalizáló hatású,
javítja az anyagcsere folyamatokat, segíti a máj méregtelenítő
szerepét, vízhajtó, és a bélparaziták ellenszere.
A legegészségesebb az áztatott csipkebogyó, mert a fővő vízben
elpusztul a C-vitamin. Egy liter forrásvízben vagy felfőtt, majd
lehűtött vízben két evőkanál összetört csipkebogyót 24 óráig áztatunk.
Az egész bogyót 48 órát kell áztatni, utána leszűrjük, s még egyszer
felhasználhatjuk. Kortyonként egész nap isszuk, hogy lassan szívódjon
fel, ugyanis ha egyszerre isszuk az egész mennyiséget, a fel nem
használt C-vitamin két óra alatt a vizelettel kiürül a szervezetből.
Bernád Ilona