Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2020. augusztus 15., 10.33

Nyári ételmérgezések

2014. augusztus 11., 19.52 Hétfõ / Arad

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az ételfertőzések közel 60%-a a háztartásokban fordul elő, ezért ha otthon körültekintőek vagyunk a főzés, sütés, tárolás kapcsán, nagyon sok kellemetlenségtől és kényszerű betegszabadságtól óvhatjuk meg magunkat. Nyáron a különböző ételekben, élelmiszerekben a helytelen vagy hosszabb tárolás közben belekerült kórokozók szaporodásának kedvezőek a feltételei. Ételfertőzés leggyakrabban a házi disznósajt, a tejes, tejszínes vagy tojásos krémek, fagylalt, főtt tészta, hal- és gombaételek, nyitva hagyott konzervek fogyasztása után jelentkezik, ezek ugyanis optimális táptalajt biztosítanak a kórokozók számára. A lappangási idő a kórokozóktól függően 1-12 óra is lehet. Az ételfertőzés vagy mérgezés gyanúja akkor merül fel, ha azonos ételeket fogyasztók hasonló tünetekkel, közel azonos időben, a jellemző lappangási idő leteltével betegednek meg. Az esetek számától függően lehet egyedi (1-4 megbetegedés), csoportos (5-30 megbetegedés) vagy tömeges (30-nál több megbetegedés). A fertőzés fő szezonja a táborozások, nyaralások, különböző társas rendezvények (lakodalmak, bankettek). Ritkán telik el nyár, hogy ne találkozzunk tömeges ételmérgezésekkel. Az ételfertőzések, ételmérgezések hátterében baktériumok, vírusok, gombák és egysejtű vagy többsejtű paraziták állhatnak. Gyakran fordul elő az is, hogy az étellel kapcsolatba kerülő személy (pl. a tálalókonyhán dolgozó alkalmazott vagy a szakács) hordozza a fertőzést légúti hurut vagy gennyes seb formájában, és a szükséges személyi higiénia, ill. az ételkezelési szabályok be nem tartása miatt kerül az ételbe a kórokozó.

Az ételmérgezés tünetei előfordulnak könnyebb vagy súlyosabb formában, de általában a következő tünetek jelentkeznek: hányinger, hányás, hasmenés, gyomortáji görcsös fájdalom, hidegrázás, emelkedő láz. Súlyosabb esetben jelentkezhet fejfájás, szédülés, vérnyomáscsökkenés, a vér kalciumszintje a normális alá csökken, ezért a kezek zsibbadnak, de lábikragörcs is jelentkezhet. A heves hányás következtében a nagyfokú folyadékveszteség kiszáradáshoz vezethet, különösen, ha a beteg idős vagy kisgyermek. A súlyos folyadékvesztés jelei a beesett szemek, a bőr rugalmatlansága, szomjúságérzés, ill. az ajkak kiszáradása és a ritka vizeletürítés. Az ételmérgezés diagnózisánál első sorban azt kell figyelembe vennünk, hogy egy azonos ételeket fogyasztó közösség több tagjánál hasonló tünetek (hányás, hasmenés, gyomorfájás) azonos időben lépnek fel, de a biztos diagnózist az ételminta, ill. a széklet bakteriológiai vizsgálata adja. A betegség kezelésénél nagyon fontos a folyadék- és ásványi só veszteséget szájon át, ill. infúziós formában pótolni. A vér kalciumszintjének a normális érték alá csökkenése okozta görcsök ellen kalcium-glükonikumot alkalmaznak. A diéta a terápia fontos része. Ennek feladata a gyomor-bél nyálkahártya gyulladásának a csökkentése. Ennek érdekében a betegnek 12 órán keresztül koplalnia kell, ezután először pirítós kenyér, kétszersült, vízben főtt burgonya, rizs, banán, keserű tea lehet az étrend. Ezek alkalmasak a hasmenés megállítására. Mindezek betartásával az ételfertőzés vagy mérgezés rendszerint 24 órán belül gyógyul.

Az ételmérgezések megelőzéséért, elkerüléséért nemcsak a vendéglátóhelyeken, a közétkeztetésben szerepet játszó konyhákban, hanem a háztartásokban is meg kell tenni mindent. A konyha rendszeres takarításával, a konyhai eszközök és a hűtőszekrény tisztántartásával, a különböző élelmiszerek (esetleg földdel szennyezett zöldségfélék, nyers húsok) gondos elkülönítésével, csomagolásával, a háztartási szemét megfelelő kezelésével elkerülhető a fertőzés. Alapos hőkezelés – főzés, sütés – az esetleges baktériumokat elpusztítja, azonban a baktériumok újra elszaporodhatnak az elkészített étel tárolása során, ezért a megfelelő csomagolásra, hűtésre, fogyasztás előtti újbóli hőkezelésre gondosan ügyelni kell. A majonézes, tejfölös, tojásos ételek különösen veszélyesek, ezért ezeket csak az elkészülés napján ajánlott fogyasztani. A romlott ételek melegágyai a kórokozóknak. Ezért fel kell figyelni, ha az élelmiszerek színe, szaga, állaga megváltozik vagy eltér a megszokottól, pl. a hús kellemetlen szagú, a felvágott felülete nyálkás, tapadós, a tej megsavanyodott, a zöldség és gyümölcsfélék penészfoltosak vagy rothadásnak indultak. Ilyenkor már nem elég a lemosás, a romlott részek eltávolítása, az ételek az egészségre ártalmasak lehetnek, így nem szabad fogyasztani belőlük. A megelőzéshez tartozik természetesen, hogy az ételkészítés előtt alaposan mossunk kezet, de ez ajánlott a WC használata után is. Nyáron figyelmesebbeknek kell legyünk az élelmiszerek szavatossági idejére, nézzük meg alaposan a csomagoláson feltüntetett szavatossági időt, és csak olyan terméket válasszunk, amelynek eltarthatósága hosszabb ideig garantált.

 

Dr. Vajda Sándor

főorvos

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu