Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2020. augusztus 14., 13.59

Táplálkozási tévhitek

2013. január 06., 21.03 Vasárnap

A táplálkozás legfontosabb célja, hogy energiával lássuk el a szervezetünket, valamint bevigyük azokat a létfontosságú tápanyagokat, amelyekből felépülnek a sejtjeink, szerveink, amelyek segítségével problémamentesen működik a szervezetünk. 

A tápanyagokat két nagy csoportra oszthatjuk: az első részbe tartoznak a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok, a második csoportba a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek. Egy felnőtt ember napi energia-bevitelének 10-15%-át kell adnia a fehérjéknek, a teljes energia-bevitel legnagyobb részének, 50-60%-nak a szénhidrátokból kell kikerülnie, de rendkívül fontos a megfelelő zsírok fogyasztása is, amelynek ajánlott értéke az energia-bevitel 15-30%-a.

A szakemberek határozottan állítják, hogy étkezési szokásaink átalakításához szemléletváltásra, a tudományos ajánlások gyakorlati alkalmazására van szükség. A nagy népcsoportokon végzett legújabb kutatások számos korábbi nézetet új megvilágításba helyeztek. Egyebek közt ilyen, hogy a nagy szénhidráttartalmú ételek hizlalnak. Az állításnak éppen az ellenkezője igaz. A cukrok fogyasztása és az elhízás között fordított az arány, az elhízás és a zsírfelvétel között azonban egyenes az összefüggés. A másik állítás: ha ritkábban eszünk, könnyebben lefogyhatunk. A táplálkozás-élettani kutatások viszont bebizonyították, hogy az egyes főétkezések kihagyásakor a következő étkezésnél sokszor túlfogyasztás történik. Ilyenkor a test felkészül arra, hogy kevesebb energia-bevitel várható, ehhez alkalmazkodik és az anyagcserét lelassítva a bevitt energiát jobban hasznosítja. A „light” termékek a közhiedelem szerint karcsúsítanak, de ez többnyire csak látszat, mivel ezek kalóriacsökkentett termékek, így egy 50%-os zsírtartalmú light majonéz 100 g-ja még mindig 500 kalóriát tartalmaz, ami nem kevés. Rég kering a köztudatban az a téves hit a burgonyáról, hogy hizlal. Kiderült, hogy egy adag főtt burgonya mindössze 105 kalóriát tartalmaz, de ugyanannyi sült burgonya 369 kalóriát ad. Az érvényes tehát, hogy nem a burgonya kövérít, hanem az elkészítés módja, ha túl sok zsírt használunk. Ajánlott, hogy burgonyát fogyasszunk gyakran köretként, hiszen gazdagon tartalmaz egészséges ballasztanyagokat és már kis mennyiségben is laktat. Bebizonyították, hogy ha a frissen szedett zöldséget gyorsfagyasztják, a létfontosságú vitaminok, ásványi anyagok és másodlagos növényi anyagok mind benne maradnak és szervezetünk ezeket mind fel tudja használni. Elterjedt az a nézet, hogy az esti evés hizlal. Egyre több országra kiterjedő tanulmány igazolta: a testsúly szempontjából az a döntő, hogy az ember egész nap mennyit eszik, nem pedig az, hogy mikor. Valóban éjszaka, amikor a testünk pihen, nem igazán van szüksége többletenergiára, de ez nem jelenti azt, hogy tökéletesen üres hassal kell az ágyba mennünk. Viszont az is fontos, hogy ne feküdjünk le degeszre tömött gyomorral. A vacsorát ajánlott lefekvés előtt legkevesebb 2-3 órával elfogyasztani. A sózás nem csupán ízlés, hanem egészségügyi probléma is. Ha valakinek vérnyomásproblémái vannak, szükséges a só mennyiségét csökkenteni. Ha mindenképpen ragaszkodunk a sózáshoz, akkor inkább utólag sózzuk meg az ételeket, mint főzés közben, az utósózással ugyanis kevesebb sóval is nagyobb só-érzetet érhetünk el. A tojásnak magas a koleszterintartalma, ezért sokan helytelenül lemondanak erről a finom és hasznos táplálékról. Szervezetünknek szüksége van koleszterinre, olyannyira, hogy azt maga is termeli. A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy ha tojást fogyasztunk, akkor szervezetünk kevesebb koleszterint állít elő. Sokan hiszik, hogy a zsírok testünk ellenségei, és nagymértékben lecsökkentik vagy kiiktatják táplálkozásukból a zsírokat, pedig szervezetünknek nagy szüksége van a zsírokra, hiszen a napi energia-bevitel fontos részét adják, és az A-, D-, E-, K-vitaminok csak a zsírban oldódhatnak. A zsírbevitel minimum kétharmadát jó, ha növényi eredetű olajokból és az ezekből készült termékekből biztosítjuk. Nagyon fontosak az esszenciális zsírsavak (omega-3, omega-6), amelyek megvédik a szervezetet a keringési problémáktól, de nagyon hatásosak a fáradság ellen és serkentik az agyműködést is. Ezeket a szervezet nem képes önmaga előállítani. Elterjedt hit, hogy az élénk színű zöldségek különösen sok tápanyagot tartalmaznak, legyen szó sötétzöld spenótról, vörös cékláról vagy lila káposztáról. Bár ebben van igazság, azért ne mondjunk le teljesen a sápadtabb színű zöldségekről sem: a fehérkáposzta pl. tele van A-, B-, C- és K-vitaminokkal, kalciummal, vassal és rosttal, míg a karfiol remek antioxidáns és sok C-vitamint és folsavat tartalmaz. Orvosi megfigyelések alapján általános érvényű receptként állíthatjuk, hogy a mindennapi rendszeres testmozgással és egészséges étrenddel az izomtömeg növekedése és a felesleges zsírtömeg elégetése jó eredménnyel befolyásolható.

Dr. Vajda Sándor főorvos

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu