Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2020. szeptember 26., 18.39

Tél végi, tavaszi fáradtság

2011. március 23., 21.34 Szerda
Még ma sem tudjuk pontosan, és még vitatkoznak rajta, hogy mi okozza a sokat emlegetett tavaszi fáradtságot. A szakemberek véleménye megoszlik: egyesek a hosszú téli hónapok után, hirtelen ránk törő napfényt, mások a tél végén fellépő vitaminhiányos állapotot tartják felelősnek. 


Tél végén, kora tavasszal nagyon sokunknál jelentkezik bágyadtság, fáradékonyság, rossz közérzet, alvászavar, hangulatunk nyomottá válik, aktivitás- és teljesítménycsökkenés, gyakori fejfájás, szájszárazság, mellkasi és hasi panaszok, székrekedés, a szexuális vágy és aktivitás csökkenése. 

Az elesettségérzés nem betegség, hanem hiányállapot, amely akkor lép fel, ha az előző nyáron felhalmozott energia-, ásványi anyag- és vitamintartalékainkat nagyjából feléltük. Télen az emberek többsége meglehetősen egyoldalúan táplálkozik, ami nem is csoda: friss gyümölcsöt, zöldséget csak nagyon drágán vehetünk és a külföldön, az üvegházakban termesztett, konténerekben ideszállított, vagy génkezelt termékek vitamintartalma messze elmarad a nyári friss gyümölcsöké mögött. A vitamintabletták szedése – ami a háziorvos ajánlása szerint nagyon szükséges – sem pótolja teljes mértékben a szervezetünk szükségletét, így felléphet egy relatív vitaminhiány, ami fejfájással, fogínyvérzéssel, a koncentrálóképesség csökkenésével jár. A téli hónapokban bioritmusunk is megváltozik: anyagcserénk lomhább lesz, lassabban távolítja el a bennünk felhalmozódó mérgeket és salakanyagokat. Ez akadályozza a sejtek oxigén-, valamint tápanyagellátását, így teljesítőképességünk is romlik, fáradtnak érezzük magunkat, felfúvódás, székrekedés, hasi fájdalmak, kellemetlen testszag, bőrünkön mitesszerek, pattanások, “narancsbőr” tünetei jelentkeznek. Télen a hideg és kevés mozgás miatt a szervezetben csökken az izom-, viszont növekszik a zsírmennyiség, azaz gyarapodik a testsúlyunk, a bakteriális és vírusos betegségekkel szemben fogékonyabbak vagyunk, ilyenkor gyakran kiújulnak a gyomor, a szív- és érrendszeri betegségek. A frontváltozások, a hőmérséklet ingadozása megterhelik szervezetünk alkalmazkodóképességét. A magas és alacsony légnyomásváltozásokat tudatosan nem érzékeljük, de idegrendszerünk minden apró nyomásváltozásra reagál. A napsütés a szervezetben endorfin (boldogsághormon) termelését segíti elő, ami a szívverések és a légzés számának, valamint a vérnyomás emelkedését okozzák, amelyek hangulatváltozásokat, esetenként keringési zavarokat is előidéznek. A kutatók szerint tavasszal csökken a szerotonin kiválasztása, ami szorongásokat okoz és nagyban elősegíti a tavaszi fáradtságot.

Általában néhány nap alatt elmúlik ez a fáradt, ingerlékeny állapot, de   ezeket a kellemetlen tüneteket legjobb megelőzni, sok mozgással a szabadban, hosszabb séták, kerti munkák, kerékpározás vagy teremsportok, teke, pingpong, tenisz révén, vagy más testmozgással. Kerüljük a zsíros ételeket, célszerű a rostokban, vitaminokban és nyomelemekben gazdag ételek fogyasztása, amelyek B-, C-, E- vitaminokat tartalmaznak és segítik a bélműködést is, ezek közül megemlítjük a sárgarépát, petrezselymet, zellert, káposztát, karalábét, karfiolt, tököt és a spenótot, valamint déligyümölcsöket. Van, aki megemelt kávémennyiséggel küzd a fáradtság ellen, pedig a koffein izgató hatással van a gyomor nyálkahártyájára (ezért ajánlott, hogy a reggeli kávézást előzze meg az étkezés), hirtelen felszívódva keringési problémákat is okozhat. Van némi igazság abban, hogy „fél deci vörösbor étkezés után nem árthat”, de ez a járművezetőknél ellenjavalt, és fontos, hogy ne haladjuk túl a fél deci dózist.

Dr.Vajda Sándor főorvos
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu