Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2022. január 17., 12.13
Egészséges életszemlélet Szentpálon

Ifj. Cseh Róbert hentes akar lenni

Írta: Balta János
2013. szeptember 03., 19.04 Kedd / Arad

Szentpálon Cseh István és családja több lábon álló gazdálkodást folytat. A kertben zöldségféléket termesztenek a család szükségleteire, a többletet az aradi nagypiacon szokták értékesíteni. 

Emellett sok háziszárnyast, illetve sertést nevelnek. Közülük legérdekesebbeknek az egy szentpáli családtól vásárolt  mangalica fajta hízók tűntek. Ifj. Cseh Róbert, a 19 éves unoka azt tervezi, hogy a mostani két mangalica ártányt levágják, de Magyarországról hozat egy pár fajtiszta mangalicát, szaporítás céljából. Jól tudja, hogy a húsuk igen ízletes, ráadásul a hagyományos sertésekénél jóval kevesebb koleszterint tartalmaz. – Gyermekkoromban a faluban csak mangalicát tenyésztettek – kapcsolódott a beszélgetésünkbe Cseh István, a nagyapa –, akkoriban szalmával pörkölték a levágott sertéseket. A kürtösiek tartottak báznai fajtát is, amit Szentpálon nem szerettek, mert zsírosak voltak. A mostani két, héthónapos mangalica már 100 kiló körül jár, noha többnyire lucernát, füvet esznek.

Amint a fiatalember elmondta, maga nagyon szereti az állatokat, amelyeket szívesen ellát, ha a szülei munkában vannak, a nagyszülei piacolnak. A mangalicákon kívül egy hatalmas, 200 kiló körüli anyakoca, illetve elkülönítve a három – 120-140 kiló körül járó – malaca tartozik a gazdasághoz. Amint Cseh István elmondta, a nagy fehér és a landrace fajták keresztezéséből született anyakoca igen jó hússertésfajta – az utolsó malacait húsvét után adták el, de már 90 kiló körüliek. Amint megszületnek a malacok, hamarosan jelentkeznek a vevők is. A gazdáik nagyon elégedettek velük.

Kérdésünkre, hogy a mai viszonyok közepette, amikor Arad megyében csupán  egyetlen, működési engedéllyel rendelkező vágóhíd van, értékesíteni lehet-e a hízott sertéseket, kijelentették: a minőségi sertést mindig el lehet adni. Visszajáró klienseik vannak, akik tavaly kilóját élősúlyban 8 lejért vitték el. Tavaly nem igazán volt kifizetődő a sertéstenyésztés, mert igen drága volt a gabona. Idén a három jókora hízó lesz eladó, amelyek karácsonyra 200 kiló körüliek lesznek. A fiatalember nem csupán nevelni, feldolgozni is szereti a sertéseket, hiszen tavaly télen az apjával együtt 47-et vágott le dolgozott fel. Az évi, átlagosan feldolgozott 30 sertéshez viszonyítva a tavalyi rekordmennyiségnek számít. A sertéseken kívül, tehenet, borjút, sőt birkát is vágnak, mindent, amire igény van, rendelkeznek az állatvágáshoz szükséges, EU előírásoknak megfelelő felszereléssel. Mivel a fiatalember szereti a hentesmunkát, ezt a mesterséget kívánja kitanulni. Azzal együtt, hogy már sok hentesfogást ismer. Állítólag olyan ügyesen trancsírozza fel az állatot, hogy szakszerű munkáját látva egy németországi húsfeldolgozó vállalat vezetője, miután betölti a 20. életévét, oktatóként alkalmazni kívánja.

Megnyugtató érzés olyan fiatallal is találkozni, aki nem kíván egyetemi diplomás eladóvá válni, hanem ki akar tanulni egy olyan hétköznapi szakmát, amire egyre kevesebben jelentkeznek, tehát nagy szükség van rá, akárcsak az úgynevezett „ötezer szakma” bármelyik hagyományos képviselőjére. Mert a paródiává vált felsőfokú oktatásunk „jóvoltából” csak Arad megyében több ezer jogász, közgazdász és menedzser keres állást, miközben megbízható, minőségi munkát végző fémmegmunkáló vagy szerelő szakembert alig lehet találni. Már csak abban reménykedjünk: ha az üzleti érdek sok szülőben és fiatalban téves jövőképet épít is ki, egyre több, egészséges életszemléletű ember lát majd boldogulási lehetőséget egy jól fizető, keresett szakma elsajátításában. Ha egyáltalán képeznek még ilyen szakembereket…
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu